"Először lehetünk tanúi a Harmónia (mint testi-lelki egyensúly) és a Művészetek frissítő találkozásának vásári körülmények között" - ígérte a Harmónia és Művészet Napjának meghívója, és máris bizseregni kezdtek a csakráink. Ha ez nem lett volna elég, a helyszín garantálta az izgalmat: éreztük, hogy az ORFK Vágóhíd utcai Kiképzőközpontját biztos, hogy pont ilyen rendezvényekre találták ki.
Családias harmóniában
A Lurdy Ház hátsó parkolója és a Tűzoltóság közé eldugott Kiképzőközpont nem mondható frekventáltnak, felderítése taxival sem egyszerű, de másokat is látunk térképpel érkezni. "Mi szokott itt lenni egyébként? Hát bevetési- meg lőgyakorlat, meg itt tartják a gyakorlati kiképzéseket a vagyonőröknek" - vázolja a portás, közvetlenül egy "Kutyával őrzött terület" tábla után. A sportpálya másik végén álló lapos, művelődési ház külsejű építmény - mint kiderül, sportcsarnok - előtt pár parkoló autó tanúsítja, hogy legalább tizen már lesznek rajtunk kívül. A küzdőtéren felállított standok közt lézengők jó része azonban egyelőre a kiállítók közül kerül ki, akik vendégek híján a konkurrencia felmérésével és információcserével ütik el az időt. A hangulat szinte családias, a Velvet újságírójának és fotósának érkezése már-már drámaian megdobja a létszámot.
Bár a program művészeti rendezvényeket is ígér, az egyik sarokban árválkodó táncfotó-kiállítástól eltekintve a rendezvény egyelőre kimerül a termékbemutatókban. A felhozatal a bioélelmiszerektől és táplálkozáskiegészítőktől az elmaradhatatlan ezoterikus könyveken át a batikolt pólókig és Tupperware-edényekig tág választékot ölel fel, érkezésünkkor az egyik sarokban korrekt power point prezentációval támogatva épp a kókuszvíz pozitív hatásairól ad elő a termékforgalmazó. Szavai a kihangosítás ellenére is épphogy csak érthetőek, mivel a sportcsarnok lelátói feletti galérián zavartalanul zajlik a sportélet: valaki egy láncra függesztett bokszzsákot püföl nagy dübörgéssel, ami persze szintén az egészségtudatos életmód egyik alternatívája.
Termékkörkép és tuti bélműködés
A félkörívesen elhelyezett műanyag székeken a nehézségek ellenére is csillogó szemű nyugdíjasok és egy biocsíra-szakácskönyvet szorongató, szőke fiatal nő összpontosít az előadásra: mi annál a résznél kapcsolódunk be, amikor a kivetítőn a kókuszvíz hatását jelképező kék villám életunt Garfieldből szexi sportolónőt varázsol. Nemi identitásunk ennél stabilabb, így inkább más termék után nézünk: kiderítjük, hogy a búzacsíramálé például finom - ezt onnan tudjuk meg, hogy kóstolót is kapunk belőle, az íze a fahéjjal szórt sütőtökére hasonlít -, továbbá rendes reformtermékhez méltóan szinte minden szervi és idegrendszeri problémára jó. Ha meg valakinek esetleg mégse jönne be, akkor négyszáz forintért legalább olcsó. Ugyanitt tönkölypelyvából készült párna is kapható, ami alvászavarok mellett mindenféle izomfájdalmat képes megszüntetni, de tulajdonságaiból jelen körülmények közt csak annyit tudunk tesztelni, hogy jó az illata. Rátalálunk azonban kedvenc termékünkre: a Lófingató nevű gyógynövénypálinkát ugyan egyáltalán semmilyen érzékszervünkkel nem tudjuk tesztelni, de ilyen tízpontos névvel talán szükségtelen is volna, meg azért óvatosság is van a világon. Örömünket fejezzük ki, amiért az egészségtudatos életmódba belefér az alkoholizálás, és ebben az elárusító hölgy is csak megerősíteni tud bennünket: "Az Unikum és a Jagermeister is egészséges, azok is gyógynövényből vannak. Ezt viszont újholdkor állítják össze és teliholdkor szűrik le, hogy a Hold vonzása segítse a hatóanyagok kivonását".
A tudatos köveknek is jó lesz
Közben új előadás kezdődik, megüti a fülem az "erekciós asztrológia" kifejezés, de erről sajnos kiderül, hogy valójában evenciós, és egy fontos esemény legoptimálisabb időpontjának kiszámítását jelenti. Ettől kicsit csalódott vagyok, és inkább egy kedves idős hölggyel keresek magamak, mert úgy gondolom, egy ilyen helyen kedves idős hölgyektől sok minden érdekeset tudhatunk meg. Valóban, az egészségtudatos életmódtól nagyon gyorsan eljutunk az indigó gyerekekig, akik az új világot hozzák majd el nekünk, és hogy ez 2012. decemberében történik majd, amikor "egy észrevétlen rezdüléssel minden a helyére kerül". Ez az új világrend mindenkinek jó lesz, még a köveknek is, mert nekik is van tudatuk, és az eltelt párezer év alatt már biztos nagyon unatkozhattak. Már mi is majdnem, de a kedves idős hölgy ekkor rátér a vízprogramozásra, amiről kiderül, nincs benne semmi bonyolult: html-kódok és kernelfordítás helyett elég két kézzel megragadni az vizespalackot, és forró imával kérni az égiek áldását. De igazából nincs is vízhez kötve: "Én a szendvicset is megáldom, amikor a gyerekemnek adom" - törli ki a könnyet a szeméből a néni, aki szerint ez egy olyan csodás dolog, amiről soha nem tud felindultság nélkül beszélni.
Arrébb harmincas, dekoratív nő merül szakmai eszmecserébe az aurafotósokkal, míg férje és tíz év körüli kislánya pár lépéssel arrébb várakozik. "Van itt sok minden, ami tényleg jó dolog, aztán vannak ezek a van-benne-valami kategóriájúak, és csomó más, amiért simán a falhoz lehetne állítani embereket" - foglalja össze véleményét a férfi, de arra nem ad konkrét választ, hogy az aurafotózást ezek közül melyik csoportba sorolná. "És a kedves neje hisz ezekben a dolgokban?" - kérdezünk vissza kicsit összezavarodva: "Jóslással foglalkozik. Most szeretné bővíteni a tevékenységi körét, szakmailag vagyunk itt".
A sarokban karikatúrát készítenek bárki vállalkozókedvűről, de mivel még délután négykor is alig van vendég, modell sem akad. A művész pár olajfestményt is hozott magával, hátha elkelnek, de a nonfiguratív alkotások zaklatott hangulata nem kelti fel a harmóniára áhítozó rendezvénylátogatók vásárlási kedvét. Bár az esemény délután hatig tartana, a kiállítók - miután már az összes konkurrens terméket felmérték, végigkóstolták és összehaverkodtak egymással - annyira unatkoznak, hogy a tradicionális indiai tánc sem tudja maradásra bírni őket, sokan elkezdenek összepakolni. A kijáratnál megtudjuk: standot 13-18 ezer forint körüli áron lehetett bérelni, a fizetős belépőjegyekből azonban délután négyig mindössze 50 darab fogyott. Hazafelé menet jut eszembe, hogy vehettem volna valami csodaszert a beteg macskámnak, de erről már lemaradtam. Majd programozok neki egy kis macskakaját.