Tokió utcáin milliós tömeg áramlik, ennek ellenére a főváros lakóinak magányérzete nő, és ez új szakma megjelenését eredményezte. A meghallgatóét, amely nem igényel különleges szakképzettséget, csupán a másik emberre való figyelés képességét. Az utcán egyre többen keresik fel azokat a helyeket, ahol leülhetnek a meghallgató mellé, és elmondhatják azokat a problémákat, amelyeket nincs kinek elsírni, vagy amelyeket nehéz lenne feltárni hozzátartozók előtt - írja a madridi El Pais című lap.

"Meghallgatlak" - hirdeti táblán Van Damme Hirakata Tokió Sibuja negyedének egyik terén, ahol emberek ezrei ereszkednek le a metróállomáshoz. Az álnevet viselő fiatalember nem ezzel keresi kenyerét. Naponta átlag száz embert hallgat meg, köztük üzletembereket, kisvállalkozókat, tanárokat, buddhista papokat, sőt, még pszichológusokat is. "Nem vagyok lélekbúvár, de éppen ezért hiszem, hogy vannak dolgok, amelyeket olyan, átlag ismeretekkel rendelkező ember, mint én, jobban tud csinálni" - idézi szavait a spanyol lap.

Bár a meghallgató nem ad semmiféle tanácsot, az emberek a legkomolyabb gondjaikat is elmondják neki, és megkönnyebbülnek.