A pálmarostokból készült elegáns fejfedőt évtizedeken át státusszimbólumnak tartották a férfiak. Aztán kiment a divatból, annyira, hogy már Latin-Amerikában sem viselték. Ma viszont újból sokan vásárolnak panamakalapot. Olyan tömeges gyártására, amely múlt század húszas éveire alakult ki, ma ugyan nem lehet számítani, de tény, hogy ismét divatba jött.

Örömmel fogadta ezt a fejleményt Kurt Dorfzaun, aki Bajorországban született és az ecuadori Cuencában létesített gyárában évtizedek óta gyárt panamakalapokat a belföldi piacra éppen úgy, mint exportra. A gyáros a világnak csaknem minden tájára szállít alapanyagot a kalaphoz.

Az immár 80 esztendős Kurt Dorfzaun szüleivel együtt 1938-ben hagyta el szülőhazáját és vándorolt ki Dél-Amerikába a nácik elől. Azóta - egészen a legutóbbi évekig - gyakran látogatta németországi kuncsaftjait, és felkereste a bajorországi Lindenberget, ahol a Mayser cég varrónői évente mintegy tízezer panamakalapot készítenek különféle kivitelezésben: széleset, keskenyet, keményet vagy puhát, klasszikus fekete vászon- vagy bőrszalaggal.

A női kalapokat gyakran tarka, kézi készítésű virágok díszítik. Az árak a minőségtől függően 50 és ezer euró (13 ezer és 260 ezer forint) közt ingadoznak. Többnyire jól szituált 30 év fölötti férfiak vásárolják ezeket a kalapokat.