A fesztiválra a Dél-Alföld minden szegletéből érkeznek egy kapitányból és két kuktából álló csapatok, amelyek már kora reggel elkezdik az előkészületeket, fölállítják a bográcsokat, tisztítják a hozzávalókat - mondta el az MTI-nek Szalkay János, a Tápéi Hagyományőrző Egyesület elnöke, és a gasztronómiai seregszemle rendezője.
A zsűri már ekkor megkezdi a csapatok munkájának értékelését, hisz a végső eredménybe az is beleszámít, ki milyen figyelmet fordít a higiéniára, a tisztaságra. Fontos az is, ki mikor kezd bele a főzésbe, mivel az étkeknek dél és egy között kell kész lenniük, ekkor értékel a zsűri, ha valaki túl korán készül el, a tarhonya fölszívhatja a levet, ha túl későn, lemarad a versenyről.
A bírálók elsősorban az ételek ízét vizsgálják, de fontos szempont ki hogyan tálalja a tarhonyás finomságot, s milyen savanyúságot kínál hozzá - mondta az elnök.
Szalkay János szerint a tarhonya akkor igazán jó, ha főzés után is "gurulós" marad, nem tapadnak össze a szemek. Ez elsősorban a liszthez kevert tojás mennyiségétől és minőségétől függ.
Tápén évszázados hagyományai vannak a tarhonyakészítésnek. A faluban az emberek elsősorban halászatból és gyékényfeldolgozásból éltek. Ha elfogyott a környéken a hal és a gyékény, elindultak a Tisza mentén, ilyenkor jó szolgálatot tett a tarhonya, amely vászonzsákban sokáig eláll, és bográcsban pillanatok alatt tápláló étel készíthető belőle.