Nyolc és fél pontot szavazott meg Robert Provine, a marylandi egyetem pszichológus professzora az ásításnak azon a skálán, amely az élvezeteket 1-től 10-ig méri. Olasz kollégája, Piero Salzarulo, még pontosabban fogalmaz: "Az ásítás az orgazmushoz hasonlítható élvezetet okoz".
Salzarulo az OK Salute című folyóiratban közzétett tanulmányában elmagyarázta, hogy az ásítás valóban jót tesz a szervezetnek. Az, aki ásít, nagy mennyiségű levegőt enged a tüdejébe, aminek következtében a vér több oxigént kap, s ez növeli az izomtónus, valamint az agyi tevékenység szintjét.
A másik hasznát repülés közben észleljük: a mély belélegzéssel bejutó levegő ellensúlyozza a légnyomás-változást, amitől bedugul a fülünk fel- és leszálláskor - írta a Corriere della Sera című olasz napilap.
Az emberen kívül ásítanak a gerincesek, a majmok, a kutya, a macska, sőt az egér is, sok csúszó-mászó, madár, hal, de kutatások tanúsága szerint csak az embereknél ragályos.
A pszichológusok azt mondják, hogy az ásítást kézzel ugyan lehet leplezni, de visszafojtani nem szabad.
Mikor ásítunk? Egészséges embernél automatikusan történik bizonyos körülmények között, például, ha a pihenési vágy szembekerül az ébren maradás kényszerével; funkciója akkor az agy élénkítése.
Vannak azonban, akik állandóan ásítanak. Ez egy zavar, amely bizonyos betegségek kísérő jelensége (vérszegénység, féloldali fejfájás, rák, antidepresszánsok szedése). A betegség okozta ásítás jele, hogy nem tudjuk visszatartani - írta Salzarulo professzor.