Máshogy viselkednek
A korábbi kísérletek eddig csak azt tudták bebizonyítani, hogy a patkányok is elfogyasztják a drogokat, de nem adtak magyarázatot arra, hogy miért nem vált mindegyik függővé. "Az alkalmi fogyasztás a és az addikció között alapvető különbségek vannak" - állítja David Shurleff, az amerikaiak drogfogyasztását kutató intézet neurológusa. "Az utóbbi esetben ugyanis az agyban változások lépnek fel és ez a szokásostól eltérő viselkedésben nyilvánul meg.
A franciák által lefolytatott kísérletben a patkányok úgy aktiválták a kokain-injekciókat, hogy orrukat belehelyezték a ketrecükben található nyílásba. 3 hónapig kaptak kábítószert, tovább, mint bármelyik eddigi - mindössze 10-30 napig tartó kutatás során. Az addikció mértéke az, hogy a függők - legyenek akár emberek vagy állatok - vesznek-e magukhoz drogokat abban az esetben is, ha, utána meglehetősen kellemetlen következményekkel kell szembesülniük. Egy patkány akkor válik kábítószerfüggővé, ha még akkor is kokainhoz próbál jutni, ha ezért elektrosokkot kap. A tudósok egy idő után megrövidítették az adagokat és megfigyelték, hogy mennyire próbálkoznak kitartóan a rágcsálók a kokain megszerezésével a folyamatos elektrosokkok ellenére.
Jobban, mint az emberek
Míg az embereknél a kokainhasználók 15 százaléka válik függővé, a patkányoknál ez az arány 17 százalék - derült ki a vizsgálatból. Azok a rágcsálók, amelyek hosszabb ideje voltak a szeren, akkor is folytatták a fogyasztást, amikor áramütést kaptak, ellentétben a kevesebb idő óta függő társaikkal, amelyek leálltak, amikor megtapasztalták a fájdalmas következményeket.
A kulcs a függőséghez ezek szerint a hosszan tartó droghasználat, de egy rejtett, genetikailag programozott hajlamnak is szerepe lehet a drogfüggőség kialakulásában. Ez utóbbival magyarázható ugyanis, hogy a patkányok egy része nem vált függővé.