horoszkóp
171064627

7 dolog, amit valószínűleg nem tudott a gyónásról

2015.04.03. 16:40

Jön és jön és jön a húsvét, mert lassan most már vége a bő hat hetes böjtnek. A katolikusok között sokan vannak, akik a nagyböjtöt annyira komolyan veszik, hogy így a böjt vége felé el is szoktak menni gyónni, főleg, hogy az egyházuk azt ajánlja, hogy évente legalább egyszer gyónjanak – aki csak egyszer szokott, az általában ilyenkor szokott, most van úgymond a gyónási nagyüzem a templomokban. Gondoltuk, hátha vannak olyanok, akik még soha életükben nem gyóntak, de kíváncsiak lennének, hogy pontosan milyen egy gyónás, illetve hogy mi is ez az egész. Nekik szól az alábbi összefoglaló.

1. Nem kell feltétlenül gyóntatószék

A legtöbb templomban lehet gyóntatószékeket látni, de ez nem jelenti azt, hogy csak ott lehetne gyónni, a helyszín ugyanis nem lényeges. Régi szokás, hogy a gyóntatószékben rács választja el a papot a gyónótól, de manapság sok lelkész a rács, vagy egyenesen a gyóntatószék használata nélkül gyóntat. Ilyenkor a szituáció sokkal kevésbé emlékeztet a klasszikus anonim fülbesugdosásra, inkább egy négyszemközti beszélgetést kell elképzelni, szinte már csak a kávé hiányzik a beszélgetők kezéből. Szóval gyónni bárhol lehet, ahol a pap úgy dönt, hogy gyóntatni fog, és egyáltalán nem biztos, hogy a pap a rács mögött nem tudja, hogy kinek a bűneit hallgatja éppen.

2. Nemcsak feloldozás, lelki vezetés is

Természetesen a mai napig előfordul, hogy valaki csak úgy odamegy egy nagyvárosi templomban egy idegen paphoz gyónni, de ennél jellemzőbb, hogy a gyóntató azért ismeri valamennyire azt, akit meghallgat, így aztán némi tanáccsal is szolgál. Van olyan lelkész, aki kifejezetten azt ajánlja, hogy ne idegenhez menjen az ember a bűnbánat szentségéért:

Indokolt, hogy olyan gyóntatót keressünk, aki szolgálatával a feloldozáson túl lelki vezetést is nyújt. Bár a lelki vezetés szolgálata elválasztható a gyóntatói szolgálattól, mégis lehetetlen a gyóntatói működés egy minimális lelkivezetői tevékenység nélkül.

3. Létezik olyan, hogy lelki tükör

A gyónásra általában úgy szokás felkészülni, hogy az ember belenéz egy úgynevezett lelki tükörbe. Ez a lelki tükör igazából egy kérdéssor, amit nagy részben a tízparancsolat alapján szoktak összeállítani, arról van benne szó, hogy az ember elkövette-e ezt és ezt és ezt a bűnt. A kérdéssor segítségével az ember megvizsgálhatja saját magát, hogy mit vétett, mi az, amit megbánt, mi az, ahol úgy érzi, jobbítania kell saját magán.

Ha kíváncsi egy ilyen lelki tükörre, kattintson mondjuk ide egy kérdéssorért. Amire ebből igen a válasz, azt valószínűleg meg kell gyónni. Van, aki ilyenkor egy kis papírra fel is írja, hogy mi mindent vétkezett, nehogy valamit elfelejtsen majd megmondani a papnak.

4. Ez hangzik el a gyóntatószékben

Önt mindig is érdekelte, hogy miről van szó egy gyóntatószékben? Máris elmondjuk. Először köszönni kell, erre a katolikusoknál a „dicsértessék a Jézus Krisztus” formulát szokás használni ebben a helyzetben is. A pap erre azt válaszolja, hogy „mindörökké, amen”. Ezután a gyónó elmondja, hogy mikor gyónt utoljára, majd felsorolja a bűneit (ilyenkor veszik elő páran az előző pontban említett cetlit). A vallomásba a pap vagy belekérdez, vagy nem, de amikor vége, akkor a lelkész mindig szokott pár szót szólni, valamint mindig előír valami elégtételt is. Erre a gyónó elmondja az úgynevezett bánatimát, aminek a végén a pap feloldozza.

Ezután már csak az elbúcsúzás van hátra, meg persze az, hogy a gyónó elvégezze az elégtételt. Ez sokszor bizonyos imádságok elmondása (pl. az üdvözlégy Mária háromszor), de lehet akármi más is, konkrét cselekedetek végrehajtása is, függően attól, hogy a pap mennyire ismeri a szituációt és persze a gyónót.

5. A konkrét bűnök viszont titkosak

Ami a gyónásból viszont tényleg titkos, az az, hogy a gyónó milyen bűnöket vallott meg. A gyóntatószék mellesleg részben ezt szolgálja: hogy kint mások ne hallhassák, mi hangzik el bent. Kicsit kínos is tud lenni, ha sorbanállás van a gyónáshoz, és a gyónó túl hangosan beszél, és a kint várakozók ki tudják venni, éppen milyen bűnöket vall meg, aki pont bent van.

A gyónási titok megtartása mindenesetre minden papot kötelez minden esetben. Az egyik legextrémebb példa a cseh Nepomuki Szent János esete, aki a történet szerint IV. Vencel király feleségét gyóntatta. A király hűtlenséggel gyanúsította a királynét, és ettől a János érsektől tudni akarta, hogy mit vallott be az asszony a gyónásban. Az érsek azonban nem volt hajlandó megszegni a titoktartási kötelezettségét, még akkor sem, amikor a király megkínoztatta. Végül aztán meg is ölték, beledobták a Moldvába, így halt mártírhalált Nepomuki Szent János a gyónási titok védelmében.

6. Nincsen minden automatikusan megbocsátva

A katolikusok simán megcsinálhatnak bármit, mert akármilyen aljasságot vittek véghez, utána csak meg kell gyónniuk és kész, meg van bocsátva – ön is azt hitte, hogy ez így működik? Természetesen nem ez a helyzet, a gyónás ugyanis az egyházi szabályok szerint csak akkor érvényes, ha az ember előtte őszintén megbánta, amit tett, és elhatározza, hogy nem fog ilyet csinálni többet. Akiben nincs őszinte bűnbánat, az nem kap feloldozást.

Azt sem lehet, hogy az ember egy-két túlságosan durvát kihagy, arra bazírozva, hogy a feloldozás úgyis valamennyi bűnére szól, akkor meg minek sokkolni szegény papot a bizarrabb részletekkel. A gyónás ugyanis csak akkor érvényes, ha az ember tényleg minden bűnét bevallja. Ki van ez találva, nincsenek kiskapuk.

7. Protestánsoknál nincs gyónás, csak majdnem

A gyónás, vagyis pontosabban a bűnbánat szentsége a római katolikusoknál a hét szentség egyike. A másik hat szentség a keresztség, a bérmálás, az eucharisztia (azaz az oltáriszentség), a betegek kenete (vagy utolsó kenet), az egyházi rend (ami a pappá szentelést jelenti), valamint a házasság – ezek közül a keresztség a katolikus hit szerint szintén eltörli a megkeresztelt minden addigi bűnét.

A protestánsoknál is szokás a bűnöket megvallani a gyülekezet előtt az istentiszteletben, vagy akár négyszemközt is, de ezek az egyházak nem mondják azt, hogy konkrétan ez a cselekedet adná a feloldozást a bűnökre – a bűnösöknek ilyenkor csak hirdetik, hogy Isten megbocsátja a bűnöket. Szóval a gyónás mint szentség csak a Római Katolikus Egyháznál és ortodox keresztényeknél létezik.