horoszkóp
18

Csak felnőtteknek

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet. Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését a gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartozik.

shutterstock 170213357

Talán sosem tudjuk meg, kik voltak, és miért kellett meghalniuk

2015.11.19. 11:51

Egész pontosan 30 éve övezi rejtély az esetet, amikor 1985. november 10-én egy New Hampshire-i vadász két, félig megcsonkított holttestet talált egy 208 literes fémtartályban az Allenstowni Bear Brook Parkban. Mindez azért is rejtélyes, mert

 
tizenöt évvel később megismétlődött a történet: ismét két halottat találtak az első helyszín közelében, magyarázat egyikre sincs.

A dolog legfélelmetesebb  része pedig az, hogy azóta sem lehet tudni, hogy kik ők, hogyan kerültek oda, és egyáltalán keresi-e őket valaki. 

A Huffington Post írta meg, hogy az első eset 30 éve történt, amikor egy konténerben egy felnőtt nő és egy kislány testének maradványaira bukkant egy arra sétáló vadász. A vizsgálatokból mindössze két dologra derült fény: az egyik, hogy mennyi idősek lehettek akkor, amikor életüket vesztették (a nő körülbelül 23-32 év közötti, a kislány pedig 5-11 év közötti volt), és kiderült az is, hogy egyértelműen gyilkosság áldozatai lettek.

Feltehetően egy tompa tárggyal verték agyon őket, majd megcsonkították a testüket, hogy mindketten beférjenek a tartályba.

A kiterjedt nyomozás azonban hiábavaló volt, semmi egyéb információ nem került a rendőrség birtokába, így lezártnak tekintették az ügyet.

15 évvel később aztán újra előkerült az eset, az ügyet pedig a New Hampshire Állami Rendőrség alkalmazásában álló John Cody őrmester kapta. Úgy döntött, vizsgálódását természetesen a tett színhelyén kezdi,

ám amit ott talált, az több volt, mint bizarr.
 

Alig több mint 100 méterrel az első eset helyszínétől egy ugyanolyan fémtartályra bukkant, mint 1985-ben a vadász, és meglepetésére abban is két test maradványait, a vizsgálatok szerint egy 2-4 és egy 1-3 év közötti kislány testének darabjait találta.

Értelemszerűen erős volt a gyanú, hogy a két esetnek valamilyen módon köze lehet egymáshoz, arra gondoltak, hogy a hordók eredetileg egy kupacban voltak, és csak néhány arra játszadozó gyerek görgette őket egymástól távol. A már nyugdíjba vonult John Cody annyit fűzött hozzá az esethez, hogy többször szöget üt a fejébe a gondolat, hogy

azok, akik ezt tették, lehet, hogy csak lazán meg akartak szabadulni a családjuktól, és azóta gond nélkül új életet kezdtek, és valaki mással élnek.

 Ez azért elég ijesztő...

– tette hozzá az őrmester.

A 2000-ben talált két gyermek halálának körülményei is tisztázatlanok voltak, de hogy bizonyítsák, hogy közük volt az első esetnél talált nőhöz és a kislányhoz, összevetették a négy áldozat DNS-mintáját, és arra a következtetésre jutottak, hogy négyük közül hárman biztosan rokoni kapcsolatban álltak egymással. Több lehetőség felmerült a családi viszonyokkal kapcsolatban, vagyis arra gondoltak, hogy a halott nőnek a háromból két kislány vagy a gyereke vagy egyéb közeli rokona lehetett (ebben nem tesznek különbséget), a harmadik kislányt azonban sehogy sem tudták kapcsolatba hozni vele vagy a többiekkel, így hiába az újabb nyomozás, kénytelenek voltak megint lezárni az ügyet.

Az áldozatok valószínűleg 1977 és 1985 között halhattak meg, de a gyilkossággal összefüggésben egyelőre még mindig több a felmerülő kérdés, mint amennyi válasz született. Az Egyesült Államokban és Kanadában is kutattak eltűnt személyek után, akik megfelelhettek a leírásoknak, de gyakorlatilag egy olyan eset sem volt eredményesen összevethető ezzel a kettővel, ami egyáltalán feltételezésre adhatott volna okot, hogy jó nyomon járnak.

Szóval a négy ember eltűnését SENKI sem jelentette.

Most, 30 évvel később, még mindig nem adták fel, hogy valaha fény derüljön a rejtélyre, ezért úgy határoztak, hogy izotóp-analízissel, vagyis az áldozatok hajának, csontjainak és fogainak mélyreható vizsgálatával próbálnak meg hasznos információkhoz jutni. Ez a vizsgálati módszer leginkább a régészek körében ismert, de nemrégiben elkezdték használni büntetőügyekben is. Ez a teszt ki tudja mutatni, mennyi szén, hidrogén, oxigén és nitrogén van az adott hajszálban, ezzel pedig a törvényszéki kutatók számára könnyedén megállapítható, hogy a vizsgált szövet tulajdonosa egész pontosan honnan, melyik régióból származik.

Ennek eredményeit november közepén tervezi kihirdetni az ügyben az FBI, a New Hampshire Állami Rendőrség és az eltűnt és kizsákmányolt gyermekek sorsával foglalkozó non-profit szervezet, a National Center for Missing and Exploited Children. Az Allestown rejtély megoldásához az „internetes nyomozók” részére egy kaliforniai törvényszéki rekonstrukciós művész, Carl Koppelman készített egy rajzot, amely az áldozatok feltételezett mását mutatja. A művész azt mondja, a rajzok nem teljesen adják vissza a valóságot, de egy általános képet mégis adnak arról, milyenek lehettek az életben.

Edward Gallagher a tulajdonosa annak a területnek, ahol  az áldozatokra rátaláltak. Azt mondja, akkoriban sok furcsán viselkedő átutazóval találkozott a környéken, ők általában lakókocsiban húzták meg magukat, és gyorsan odébb álltak.

Csak remélni tudom, hogy valaki majd legalább a halálos ágyán bevallja, hogy mit tett. 

- mondta a 75 éves Gallagher. 

Elvégre hogy élhet valaki tovább egy ilyen bűntudattal a lelkében?

A nyomozás tehát tovább folytatódik, Joseph Ebert, a New Hampshire Állami Rendőrség hadnagya szerint a történet csak egyre szomorúbb fordulatot vehet:

Lehet, hogy nem tudjuk azonosítani őket, de ha mégis, akkor biztos, hogy olyan dologra derül majd fény, ami mindannyiunk számára szívszaggató lesz.