horoszkóp
shutterstock 698169691

A nőknek joguk van szenvedni a szülőszobán, nem elvárható az érzelmek elnyomása

2018.01.27. 14:50

Ne legyen tabu a szülés! (Csörgőné Polgár Andrea)

Rég hallottam ennyi indulattal és elszánt, harcias erővel teli kerekasztal-beszélgetést, mint a Nőkért Egyesület szervezésében a Nőkért Szabadegyetem pódiumbeszélgetése. A téma a szülészeti erőszak vs. háborítatlan szülés volt. A fenti idézet azon túl, hogy záró mondatként hangzott el, az egész esemény rövid összefoglalója is lehetne.

Kétségtelen, hogy a téma aktualitás és muszáj róla beszélni, és szerencsére szinte hiány nélkül szóba került minden olyan kérdés, ami mellett nem lehet elmenni.

Teltházra számítottam, ehhez képest közel sem voltak annyian, hogy megtöltsék a Gödör színpada előtt sorakozó székeket. Egy-két férfit leszámítva csak nők voltak jelen, holott a téma nem csak róluk szól, de erről majd később.

Egytől-egyig olyan nők ültek velem szemben a színpadon, akik átéltek szülés közbeni vagy gyermekágyi erőszakot, és épp emiatt igyekeznek segíteni várandós vagy várandósság előtt álló nőkön, hogy ők a lehető legkevésbé sérüljenek, és informáltan hozhassanak önálló döntést, jogaik érvényesítése mellett. Az esemény leírásában szerepelt, hogy „nem célja senkit a kórházi szülésről le- és az otthonszülésre rábeszélni”, és ez, úgy éreztem, meg is valósult.

A résztvevők:

  • Károlyi Natália - független dúla
  • Csörgőné Polgár Andrea - perinatális szaktanácsadó, független dúla
  • dr. Győrfy Judit - jogász, mentálhigiénés szakember, szakterülete a gyermekkori szexuális abúzus túlélők szüléskísérése
  • Nótár Ilona - kulturális antropológus
  • Ámon Kata - Kettős Mérece szerző
  • Antoni Rita - Nőkért Egyesület elnöke, a beszélgetés vezetője

AZ ANYÁVÁ VÁLÁS A NŐISÉG LEGNAGYOBB KITELJESEDÉSE

- írta le Nótár Ilona.

A szülés kapcsán a nőkben a legnagyobb félelem sokszor a fájdalomhoz kapcsolódik – fogalmazta meg a beszélgetés során Polgár Andrea. „Úgy növünk fel, hogy nem látunk vajúdó, szoptató nőt, ami megnehezíti a szülésre való felkészülést. A szülés alatt megélt traumák, fájdalmak tabusítva vannak.”

Itt fontos kiemelni, hogy szülés közbeni traumák akár rövid, akár hosszú távon hatással lehetnek nem csak az anyára, hanem a babára, kettejük kapcsolatára, az apára, sőt közvetetten akár a családra is. Néhány példa: traumatizáló lehet a szemérem megsértésétől kezdve az egészségügyi személyzet bánásmódján át a sürgetés, megalázás, a szabad akarat és/vagy az egyéni döntéshozatal korlátozása, a privát szféra biztonságának megsértése stb.

A traumatizált szülés hosszútávú következményei között szerepelhet, például a szülés körüli önálló döntéshozatal hiánya miatt, hogy a szülőkben bizonytalanság érzése lép fel. Például ha az anya traumát él át szülés közben, az apa ezzel kapcsolatos tehetetlensége hosszú távon negatív hatással lehet az önértékelésére, az önbizalmára, ami a szülők egymáshoz fűződő viszonyában is megjelenhet.

Melyek a mai magyar szülészeti ellátás problémái?

Így hangzott az első lényeges kérdés, ami tulajdonképpen végig porondon maradt, szorosan kapcsolatban a traumatizált szülés körbejárásával. Nem egyszer elhangzott az az alapvetés is, hogy beleszocializálódtunk abba, hogy a szülés esetében a kórház jelenti a biztonságot. Ezzel szemben Ámon Kata:

A kórházi szülés egy aknamező, nem igaz, hogy biztonságban vagyok.

Az alábbiakban igyekeztem pontokba szedni azokat a tényezőket, amik az este során elhangzottak:

  • túlmedikalizált és férfiközpontú a kórházi ellátás;
  • az orvosok objektivizálják a helyzetet, tárgyiasítják a nőket;
  • tabutéma a szülés körül megélt trauma;
  • általános a paraszolvencia;
  • nincs megfelelő átláthatóság;
  • nincs egységes, országosan elfogadott szülészeti protokoll;
  • nincs meg a biztonságérzet szülésnél;
  • nincs részletes szülészeti adatgyűjtés, az intézményrendszer nem kér visszajelzést;
  • kevesen fordulnak a betegjogi vonalhoz, mert nem hoz azonnali eredményt;
  • hiányzik az önálló döntéshozatal a szülőszobán;
  • ami összefügg a részletes tájékoztatás hiányával;
  • a bánásmód és tájékoztatás mértéke pedig összefügg a nők társadalmi helyzetével. „Egy olyan patriarchális társadalomban, mint a mienk, sokkal kevésbé veszik figyelembe a nők igényeit, tehát nem érvényesül a nőközpontúság, helyette gyerekkortól a szabálykövető attítűdre nevelés érvényesül” – mondta el Károlyi Natália.
  • Ehhez kapcsolódik továbbá, hogy a társadalmi elvárások stresszt okozhatnak az anyák számára.

A felsorolásból látszik, hogy  bőven van probléma. A beszélgetés viszont nem csak a negatívumokról szól. Megfogalmaztak több olyan javaslatot és törekvést, melyek javíthatnak a helyzeten.

  • A női test tisztelete;
  • beépíteni a köztudatba, hogy minden nőnek joga van úgy szülni, ahogy szeretne;
  • megfelelő tájékoztatás, hogy a nő minden szükséges információnak legyen birtokában a döntéshozatalhoz (a kórházi helyzetben és a szülést megelőzően is);
  • fontos a helyes kommunikáció a témában, hallgassuk meg egymást;
  • nagyon fontos a jól átgondolt szülési terv;
  • a betegjogi képviselők munkáját könnyíti, ha több visszajelzés érkezik.

A szülési hagyományok eltűnnek

A speciális helyzetű nők szülészeti ellátása kapcsán szó esett egyrészt a romákról, akiket a beszélgetők között Nótár Ilona képviselt. Elmondta, hogy cigányság sorsa nemcsak nálunk nehezített, hanem más európai országokban is. Nagy nyomás nehezedik rájuk, mert elvárják tőlük a betagozódást, viszont a társadalom kevéssé befogadó. Ennek az a következménye, hogy a romák szülési és gyermekágyi hagyományai eltűnőben vannak, és a roma nők nem tudják megélni kulturális örökségüket. Létezik a Tudatos Életre Nevelés Program, ami roma fiatalok szexuális felvilágosítását segíti, amire többek között azért van szükség, mert

a szexualitás tabutéma a romák körében is, továbbá a lányok hajlamosabbak a ráhagyó magatartásra, mert azt érzik a nők feladatának, hogy kiszolgálják a férfiak akaratát, igényeit.

Zaklatás és szülés

Külön szó esett a szexuális abúzust megélt nők szülésélményéről, amiről dr. Győrfy Judit beszélt. Egy ilyen traumás esemény életveszély érzetét váltja ki a nőben, amire test reakciója a „küzdj vagy menekülj”.  Ha nincs lehetőség egyikre sem, disszociáció alakul ki: ilyenkor a nők elnyomják érzéseiket és így élnek túl egy olyan helyzetben, ahol nincs hova menekülni. Ha pedig ezt követően nincs meg a feldolgozás, nem hallgatják meg őket, nincs megnyugtatás és informálás, poszttraumás stressz szindróma alakul ki. A kórházi szülés közben a bánásmód, a korlátozásaival egy kiváltó inger (trigger) lehet, mert kiveszi a kontrollt a nő kezéből és passzivitásba kényszeríti, hatására pedig az átélt fájdalmak kiszabadulhatnak. Egy abúzust megélt nő esetében két hatása lehet a szülés élményének: vagy újra traumatizál vagy gyógyít.

ÍME NÉHÁNY TOVÁBBI GONDOLAT, AMIT KIEMELÉSRE ÉRDEMESNEK TARTOTTAM:

- A bábai szemléletben feleannyi a halandóság. (dr. Győrfy Judit)
- Statisztikák szerint a legrosszabb szülésélményt a hozzájárulás nélküli intézkedések okozzák, a második legrosszabbat pedig a személyzet viselkedése. (dr. Győrfy Judit)
- A fizetett orvos a bánásmódot javítja, de a beavatkozások számát növeli. (dr. Győrfy Judit)
- Az erőszakos szülésélmény a szexualitást is befolyásolja. (dr Győrfy Judit)
- A szülés nagyon hasonló egy szexuális együttléthez, emiatt ugyanolyan veszélyei is vannak arra nézve, hogyan sérülhet a nő. (Károlyi Natália)
- A nőknek joguk van szenvedni a szülőszobán, nem elvárható az érzelmek elnyomása. (Nótár Ilona)
- A szülés alatt az egészséghez való jog nem sérülhet. (Polgár Andrea)
Az oktatásban elavult a felvilágosítás. (Polgár Andrea)

Végül, de messze nem utolsó sorban: Geréb Ágnes

Az est utolsó kérdéseként mindenki megosztotta a Geréb Ágnes felett hozott ítéletről a véleményét.

Ámon Kata elmondta, hogy hatalmi viszonyok határozzák meg a gondolkodást. Politikailag motivált döntés született, mert sokkal inkább szólt az elrettentésről és Geréb Ágnes megítéléséről, mint a konkrét esetekről. Szerinte nem elhanyagolható szempont, hogy legalább köztudatba kerül a kérdéskör, ugyanakkor felháborítónak tartja a börtönbüntetést, valamint említette a Másállapotot a szülészetben mozgalom fontosságát.

Károlyi Natália szerint is az otthonszülés ellen szólt az ítélet, és szerinte Geréb Ágnes a rendszer áldozata. Mindenkinek joga eldönteni, hol akar szülni, mert minden fontos eszköz rendelkezésre áll az otthonszülésnél is. Nem a felelőskeresés a megoldás egy tragikus helyzetben.

Győrfy Judit sajnálatát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a médiában az otthonszülés a gyerekveszélyeztetéssel egyenlő. „Milyen fogadtatásban részesül az a nő (kb. az esetek 15%-a), aki mégis kórházba kerül otthonszülés közben?”

Polgár Andrea a döntés legkárosabb hatásaként értékelte egyrészt, hogy tovább kriminalizálja az otthonszülést, pedig legális, másrészt hogy nem átlátható a tájékoztatás az egész eljárással kapcsolatban.

Hozzászólna? Írjon nekünk Facebookon!
A nőknek joguk van szenvedni a szülőszobán, nem elvárható az érzelmek elnyomása

Egy kerekasztal-beszélgetésen jártunk, ahol a fő téma a szülészeti erőszak és a háborítatlan szülés volt. Geréb Ágnes mellett a cigányság és a hálapénz is szóba került.

137 · Jan 27, 2018 02:50pm Tovább a kommentekhez
Facebook Comments