Feledékeny? Jó hírünk van, ön sokkal intelligensebb az átlagnál

Biztos önnel is előfordul olykor, hogy nem jut eszébe valakinek a neve, esetleg a hűtőbe rakja a hajszárítót, vagy a gardróbban/óvodában/iskolában felejti a gyereket, és utána órákon keresztül nem jut eszébe, hogy hova tehette őket. Nos, ha úgy érzi, a fentiek nagyrészt igazak önre, és túl sok dolgot felejt el, hogy aztán azt is elfelejtse, hogy mit felejtett el, akkor remek hírünk van: 

Persze a dicsőítéssel nem akarjuk arra biztatni, hogy feledékenységét a veszélyes szintekre emelje , és már emberéletek múljanak azon, hogy ön mire emlékszik és mire nem, mindenesetre a Neuron nemrégiben elkészült tanulmánya kiváló lehetőséget szolgáltat a magyarázkodásra, és arra, hogy többé ne hibáztassa magát, ha elfelejt valamit. 

Az emberek mellett az állatok memóriavesztését és agyi aktivitását is vizsgáló kutatás eredményével arra kívántak rámutatni, hogy a feledékeny elme bizony az intelligencia egyik fontos fokmérője, ennek oka pedig, hogy az agy - alapvető működését tekintve - kizárólag a fontos dolgokra koncentrál. A Toronto Egyetemen elvégzett tanulmány vezetői, Paul Frankland és Blake Richards felfedezése eszerint bebizonyította, hogy azok a személyek, akik mindig mindent megpróbálnak megjegyezni, gyakran sokkal nehezebben képesek fontos döntéseket hozni, mint azok, akik nem akarnak minden apró részletet az agyukba tuszkolni indokolatlanul. 

Fontos tudni, hogy az agy hamar elfelejti az irreleváns részleteket, és inkább azokra a  dolgokra összpontosít, amelyek segítenek az igazán fontos döntések meghozatalában

- idézi Richards-ot a CNN. Az Independent rávilágít ugyanakkor arra is, hogy ugyan mélységesen tiszteljük azokat az embereket, akik a világ összes kvízjátékát képesek megnyerni, attól még simán lehet, hogy a mérhetetlen műveltség mögött praktikátlan és nehézkes döntéshozatal rejtőzik. Ezt azzal magyarázzák, hogy az evolúció úgy alakította ki a memóriánkat, hogy ne a tudásunkkal villogjunk, hanem intelligens döntéseket hozzunk. 

A tanulmány másik felét az úgynevezett versengő adatok teszik ki. A terminus szó szerint értelmezve azt takarja, hogy ha túl sok adatot tárolunk a fejünkben, azok egyszer csak versenyezni kezdenek egymással, így az agyunk azonnal elveszíti a fókuszt, és elsiklik a dolgok felett, amelyeket viszont tényleg fontos lenne megjegyeznünk. 

Tehát azokat az információkat, amelyeket manapság már egy kattintással beszerezhet az ember, totál fölösleges megjegyeznünk, vallja Richards.

Ahelyett, hogy olyan lényegtelen információkat tárolunk a memóriánkban, amelyeket a telefonunk is meg tud jegyezni, szabadítsuk fel az agyunkat, és koncentráljunk inkább a számunkra valóban fontos dolgokra, és ezeket jegyezzük meg.