A mélyen vallásos személyek elsőre tán megbotránkoztatónak találják, ám az épület megálmodójának célja valójában egy nemes gesztus volt: a béke madarából szeretett volna kegyhelyet formálni – több-kevesebb sikerrel.
Daniel Alamsjah, keresztény vallású indonéz férfi egy esti imádságot követően álmot látott: egy szárnyát kiterjesztő, fehér galambot egy hegy tetején. Úgy érezte, ezzel az Úr üzent, és a madarat meg kell építenie, hogy a hívők ott róhassák le kegyeletüket. Bár egy ideig nem vette tudomásul az álmát, nem sokkal később végignézett egy naplementét a Rhema dombon, a látvány pedig a vízióból köszönt vissza. Több sem kellett, a '90-es évek elején 2000 dollárnyi, mai árfolyamon 740 ezer forintnyi indonéz rúpiáért megvásárolt egy telket a jávai dzsungelben és '92-ben építkezni kezdett.
Bár képzettséggel nem rendelkezett, égi küldetésének érezte, hogy maga tervezze meg a templomot. Az építkezésbe végül egy 30 fős csapattal vágott bele, ám a munkálatok kellő anyagi forrás híján nagyon lassan haladtak.
Néhány elmondás alapján az épület kezdetben valóban jobban hasonlított egy galambra,
ám a madár fejére eszkábált korona inkább tarajra sikerült, amely a béke szimbólumát egy szempillantás alatt csirkévé formálta.
Nem sokkal azután, hogy az épület kezdte elnyerni a formáját, sokan nehezményezni kezdték, hogy Alamsjah keresztény kegyhelyet létesítene egy muszlim területen. Nem mellesleg az építkezés a világ legnagyobb buddhista emlékművétől, a Borobudurtól is csupán félórás autóútra zajlott.
Az ötletgazda nem győzte hangsúlyozni, hogy a templom nem kizárólag keresztényeknek készül, tervei szerint megférnek majd itt muszlimok, buddhisták, katolikusok és ateisták is. Ennek ellenére senki sem hitt a projektben, ezért – és további finanszírozási problémák miatt – végül leálltak a munkálatok.
2000-ben a Gerela Ayam, azaz a „Csirketemplom" teljesen elhagyatottá vált.
Ez jó pár évig így is maradt, mígnem 2015-ben több újságcikk is megjelent az épületről a nemzetközi sajtóban. Alamsjah ekkor egy közeli rehabilitációs intézet vezetőjeként dolgozott, ahol arra buzdította kollegáit, hogy a befejezetlen templom épületénél bóklászó turisták miatt érdemes lenne belépőt szedni, hátha a lassan felgyülemlő összegből majd folytatódhat az építkezés. A médiavisszhangnak köszönhetően egy indonéz kultfilm remakejében forgatási helyszínként szolgált a csirketemplom, amelyet egyre többen kerestek fel.
Bár eredetét évekig homály fedte, ami idő alatt holland hódítók hátrahagyott épületének is hitték a nem mindennapi látványosságot, mára olyannyira felkapott turisztikai célponttá vált a csirketemplom, hogy szinte minden arra tévedő ismeri Daniel Alamsjah nevét, aki a belépőkből befolyó összegből folytathatta az építkezést. A templom hátsó fertályánál; ahogy a Földjáró fogalmaz: „a püspökfalatban" például kávézó üzemel, és napról napra csinosodik a templom külseje és belseje is.