Nyáron gyakran előfordul, hogy többen hirtelen szeretnének a hosszú idő alatt felszedett túlsúlytól megszabadulni. A szigorú és rosszul végzett fogyókúrák azonban az anyagcsere teljes felborulását, krónikus betegeknél pedig hirtelen szívmegállást is okozhatnak.
A bevitt kalória túlzott mérséklése során nem zsírt, hanem izmot veszítünk, ami gyengeséghez és erőtlenséghez vezet, mindez a napi munkavégzést is negatívan befolyásolja. Érdemes tehát az egészséges ütemű, lassabb fogyást választani, ami életmódváltás részeként hosszabb távon is fenntartható.
Orvosi szempontból ideális testtömegnek azt tekintjük, amely mellett a legkisebb az – elhízásból eredő – egészségkárosodás veszélye. Az egészséges tartomány meghatározásakor nem elég pusztán a magasság és testsúly arányán alapuló testtömegindexre (BMI) hagyatkozni – hiszen ez nem tesz különbséget a zsír- és az izom tömege között –, hanem célszerű a testösszetételt meghatározni és a rizikótényezőket is felmérni
– ismertette Horváth Zoltánné, a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar Dietetikai és Táplálkozástudományi Tanszék főiskolai tanára. Hozzátette: a nemzetközileg is elfogadott ajánlások szerint a lassúbb ütemű, heti fél-1 kilogrammos fogyás tekinthető egészségesnek, ekkor van esély arra, hogy nem az izmot építjük le, hanem valóban a zsírt csökkentjük. Egy kilogramm testtömeg elvesztése nagyjából 7000 kalóriadeficitet igényel, ezt elérhetjük diétával, napi 500-700 kalória megvonásával, vagy akár aktív mozgással is. A fizikai aktivitás segíti a súlytartást, de önmagában – az étkezési szokások megváltoztatása nélkül – kicsi a szerepe a súlyvesztésben.
A főiskolai tanár az intézmény honlapján kiemelte: a gyors diéta együtt jár az izomtömegvesztéssel, emiatt nem csak gyengének és erőtlennek érezhetik magukat az érintettek, hanem a szív- és légzőizomban is erőcsökkenés léphet fel, ami a krónikus betegeknél különösen nagy kockázatot jelent. A drasztikus fogyókúrák a szervezet elektrolit háztartását, vagyis az ásványi anyag egyensúlyt is felboríthatják, súlyos esetben pedig hirtelen szívmegállás is bekövetkezhet.
Az ősemberek esetében hosszabb éhezési periódusokat rövidebb táplálkozási időszakok követtek, genetikailag tehát arra vagyunk kódolva, hogyha táplálékhoz jut a szervezetünk, akkor a felesleget raktározza el, mert nem lehet tudni, mikor fog újra élelemhez jutni. Ezt a genetikai kódot azonban felül kell írni, hiszen manapság már készen, előttünk van az étel. Ha éhezünk, az alapanyagcserénk lelassul, kevesebb energia is elég a szervezet működéséhez, emiatt a kevesebbtől is hízni fogunk, ez vezet a jojó effektushoz
– magyarázta a szakember, aki szerint kifejezetten veszélyes, ha a drasztikus fogyókúrát abbahagyja valaki, majd visszatér a korábbi rossz, elhízáshoz vezető szokásaihoz.
A divatfogyókúrák legnagyobb kockázatát abban látom, hogy ezek hosszú távon nem fenntarthatóak. Az érintettek sikerélmény hiányában többféle diétát is kipróbálnak, és emiatt annyira felborul az anyagcseréjük, hogy szinte lehetetlen helyreállítani. Azt javaslom, hogy ne néhány hét alatt akarják a hosszú évek alatt felszedett kilókat leadni, hanem legyen türelmük lassú ütemben, az életmódba apró változtatásokat beépítve fenntartható fogyást elérni. Már a megnövekedett testtömeg tíz százalékának elvesztése is pozitív hozadékkal jár: javítja a szívműködést, a vérnyomást és a vérzsír értéket is
– ismertette Horváth Zoltánné, aki minden fogyni vágyónak a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének táplálkozási ajánlását, az Okostányértjavasolja, amely ellenőrzött, megbízható információkat és recepteket tartalmazva ad támpontot az egészséges ütemű súlyvesztéshez.