Kár tagadni, hogy leleményességben a magyarok világelsők. Bár korábban az iskolában sorra vettük, kik azok a magyar feltalálók, tudósok vagy biológusok, akik ötleteikkel a mai napig meghatározzák az emberek hétköznapjait, az Álmok Álmodói 20 - Világraszóló magyarok, világformáló találmányok című tudománytörténeti kiállítás részletesen meg is mutatja, kikre lehetünk méltán büszkék.

Ez a kiállítás mintegy hatszáz magyar tudós, felfedező és egyéb géniusz munkásságát és találmányait mutatja be, méghozzá interaktív módon, 6000 négyzetméteren, 1,5 kilométeres útvonalon. Volt szerencsém személyesen is szemügyre venni a helyszínt, melynek megtekintése (ha az ember minden egyes tábla előtt megáll, és elolvas minden egyes részletet) akár négy órába is telhet. Aggodalomra azonban semmi ok: ha elfáradunk, pihenőhelyek várnak minket útközben, sőt, egy aromaszobára is bukkantam a felső emeleten.

A kiállítás több nagyobb csomópontból áll ( Mobilitás, Infokommunikáció, Energia, ipar, Orvoslás, Agrár, A tér tudománya, A hely szelleme), melyek további, kisebb részekre vannak felosztva, mindegyik rész más-más szakterületet dolgoz fel.

Az egyik teremben például egy VR szemüveg segítségével a Marson is tehetünk egy sétát.

Jó érzés volt látni, mi magyarok mennyi csodával ajándékoztuk meg az emberiséget, másfelől negatívum, hogy a fejlesztések sok esetben nem Magyarországon történtek, így a találmányok sem itthon valósultak meg. Nézzünk néhány feltalálót, akikkel “találkozhatunk” a Millenárison.

Kabay János

Kabay János bátyja patikájában kezdett kísérletezni a morfinnal és a mákkal. A morfint már 1804-ben izolálták, és Kabay korában ez volt a legjelentősebb fájdalomcsillapító szer, ezért szorgalmazták a morfin üzemi termelését. Kabay 1924-ben került a Gyógynövénykísérleti Állomásra, ahol a kutatási témája a morfin kivonása a zöld máknövényből lett. 1925-ben már eredményre is jutott, eljárásával és szabadalmával a morfingyártás magyarországi megalapítója lett.

Csapody István

Szemész, róla nevezték el a Csapody-táblát, mely a látás élességét vizsgáló tábla különböző méretű betűkkel, számokkal és jelekkel. Kutatásai kiterjedtek a látás fiziológiájára, vizsgálta a glaukóma mibenlétét, illetve a retinaleválással is foglalkozott. A jégárpaműtéthez alkotta meg az úgynevezett Csapody-féle kanalat. Ő volt az első magyar szemészeti tankönyv szerzője.

Korányi Frigyes

A tuberculosis (TBC-tüdőbaj) baktérium által okozott, krónikus terápia nélkül gyakorta halálos betegség. A kór elleni küzdelem két elkötelezettje is a Korányi családból került ki. Korányi Frigyes (1827-1913) felismerve a tüdőtuberkulózis társadalmi jelentőségét, szorgalmazta a központi, gyors fellépést, így az első fővárosi tüdőbeteg-gondozó megszervezése is az ő nevéhez fűződik. Halála után fia, Sándor vette fel a küzdelmet a betegség ellen: a gümőkórós megbetegedések, különösen a tbc elismert kutatója lett. A kiállításon, mikor a Korányi család részlegéhez érünk, megtekinthetjük, hogyan néz ki egy egészséges, illetve egy tbc-s tüdő.

Csókay András

Az agyi mikrosebészet területén két új, innovációs műtéti technikát fejlesztett ki: az agyi érvarrást és egy új tudorkezelési eljárást. Nemzetközi hírnevét a bangladesi sziámi ikerpár szétválasztási műtétsorozatának vezetőjeként alapozta meg.

Karikó Katalin

Az Amerikai Egyesült Államokban élő Széchenyi-díjas magyar kutatóbiológus, biokémikus. Drew Weissman-nal közösen dolgozta ki az emberi sejtekben lévő mRNS módosított változatát, amely lehetővé teszi, hogy a hírvivő RNS-t felhasználják bármely fertőzés szimulációjaként: ezzel a technológiával készült a Covid–19 elleni első sikeres vakcina.

Mit láthatunk még?

  • vezethetünk Ikarus buszt
  • vethetünk egy pillantást a jövő közlekedési eszközeire
  • agyjátékokat próbálhatunk ki
  • betekintést nyerhetünk a precíziós mezőgazdaság titkaiba

Az Álmok Álmodói 20 kiállítás a szervezők tervei szerint jövő év január végéig látogatható.