Időről időre beszéd tárgyává válik az az összeesküvés-elmélet, miszerint a Facebook a háttérben folyamatosan lehallgatja a felhasználókat az okostelefonjukon keresztül, az elcsípett szavak alapján pedig hirdetéseket helyez el a hírfolyamban. Vajon tényleg lehallgat minket a Facebook? Az egyszerű válasz az, hogy nem, de a valóság ennél sokkal összetettebb.
A Facebook ugyanis valóban figyeli a felhasználóit, és gyűjti azokat az információkat, amelyeket az emberek megosztanak a platformon.
Ilyenek például a nevek, e-mail címek, születési dátumok és lakhelyek, a sütik elfogadásával pedig a keresési előzményeket, kattintásokat, és így a különböző érdekeltségi köröket is nyomon követik a különféle algoritmusok. A lehallgatás illúzióját ugyanakkor mi magunk kreáljuk. Egy átlagnetező naponta több száz, ha nem ezer reklámba botlik, ha aktívan nyomkodja az Instagramot és a Facebookot. Ezeknek a hirdetéseknek a jelentős részét ignoráljuk vagy észre sem vesszük. Ha azonban korábban folytattunk egy, az egyik felugró ablak témájához kapcsolódó beszélgetést, akkor hamar kiszúrjuk azt az egy hirdetést, és azonnal gyanakodni kezdünk.
A pszichológia ezt nevezi Baader-Meinhof-jelenségnek, amelyet másképpen a gyakoriság illúziójának neveznek. Erről a jelenségről akkor beszélhetünk, amikor valamilyen nemrég megtapasztalt új szó, gondolat hirtelen állandóan jelen lesz az életünkben, és mindenhol elkezdjük észrevenni.
A digitális térben valójában elég egyetlen egy olyan eset, amikor rákeresünk egy adott kifejezésre vagy szóra, esetleg követni kezdünk egy azzal kapcsolatos oldalt. Ezek után a rendszer már el is kezdhet tapogatózni és ilyen témájú célzott hirdetésekkel bombázni minket, valamint a kontaktjaink alapján azokat az ismerőseinket, akik hasonló érdeklődési körrel rendelkeznek a saját böngészési előzményeik, csoporttagságaik és kattintásaik alapján. A Facebook mindemellett a helyadatokat is felhasználhatja, ha azok elérését előzetesen engedélyeztük, így egy hasonló érdeklődési körrel rendelkező ismerősünknek könnyen dobhat fel ugyanolyan hirdetéseket ugyanabban az időben a rendszer, ha éppen egy helyen tartózkodunk vele.
A valóság tehát az, hogy a Facebooknak nincs szüksége arra, hogy lehallgasson minket. Elég, ha ügyesen felhasználja és összeköti azokat az információkat, amelyeket teljesen önként átadtunk a számára.
(Borítókép: Közösségi média applikáció, köztük a Facebook. Illusztráció: Matt Cardy/Getty)