Az alábbi összeállításunkban összeszedtünk 12 olyan találmányt, amely nélkül ma már nem tudnánk létezni. A felsorolásban időrendi sorrendben követik egymást az utóbbi évszázad legmaradandóbb alkotásai.

Fotó: secret agent mike / Getty Images Hungary

 

Szemüveg (1280), Roger Bacon

A szemüveg feltalálójaként az angol származású Roger Bacon (1214–1294) ferences rendi szerzetest tiszteljük. Könyveinek hatására Olaszországban az 1280-as években készültek el az első, szövegre helyezhető olvasólencsék. A látást javító lencséknek a szem előtt való rögzítése sok nehézséget okozott, mivel értékük eleinte jelentős volt, és leejtésükkor könnyen eltörhettek, megsérülhettek. A dioptria fogalmát még nem ismerték. 

 

Fotó: Tetra Images / Getty Images Hungary

Védőoltás (1798), Edward Jenner

Edward Jenner angol sebész, a himlőoltás feltalálója. Egy tehenészlány megjegyzése vette rá, hogy kutatni kezdjen a témában, ugyanis a lány átesett a tehénhimlőn és ezután nem kapta el a betegséget. Úgy döntött, megfigyelését teszteli: egy James Phipps nevű fiút tehénhimlővel fertőzött meg. A fiú a kór lefolyását követően már nem kapta el a kórt. Így bebizonyosodott a vakcinázás jelentősége, amit azóta is alkalmaznak a fertőzések elleni védelemben. Jenner vakcinája volt az első mesterséges immunizálás, az első védőoltás a világon.

Fotó: Morsa Images / Getty Images Hungary

Elem (1799), Alessandro Volta

Alessandro Volta az elektromos áram elméletének kidolgozója, a víz elektrolízisének felfedezője és a kénsavoldatba merülő cink- és rézelektródból álló Volta-elem (galvánelem) feltalálója. A volt mértékegység róla kapta a nevét.

Fotó: Steven Puetzer / Getty Images Hungary

 

Programozható számítógép (1830-as évek), Charles Babbage

Charles Babbage matematikus az első személy, aki előállt a programozható számítógép ötletével. Babbage gépei mechanikusan működő részekből álló monstrumok voltak, de a felhasznált működési elvek közül sok meghökkentően hasonlít a mai számítógépek működési elveire. Az első differenciálgép 25 ezer alkatrészből állt. 15 tonnát nyomott és két és fél méter magas volt.

 

Fotó: UniversalImagesGroup / Getty Images Hungary

Műanyag (1856), Alexander Parkes

Alexander Parkes szabadalmaztatta az első hőre lágyuló nitrocellulóz alapú celluloidot. Ezt tartják az első igazi ember alkotta mesterséges műanyagnak annak ellenére, hogy nem volt sikeres, mint kereskedelmi vagy ipari termék. Napjainkban persze népszerű anyag, amely jelentősen hozzájárul a környezetszennyezéshez. Másodpercenként nagyjából 10 tonnányi műanyagot gyártanak. A termelés és a fogyasztás rohamos növekedésének következményeként az '50-es évek óta már 8,3 milliárd tonna műanyaggal terheltük a bolygónkat.

Fotó: Monty Rakusen / Getty Images Hungary

Autó (1886), Karl Benz

Karl Benz a benzinüzemű személygépkocsi feltalálója. 1885-ben megépítette kétütemű gázmotorját, 1886-ban pedig bemutatta már egy lóerős, négyütemű motorral hajtott, háromkerekű járművét. Sok gépjárművel kapcsolatos szabadalmat jegyzett és tökéletesítette a villanygyújtást is.

Fotó: johny007pan / Getty Images Hungary

Repülőgép (1903) Wright-fivérek

A Wright-fivérek, Orville Wright és Wilbur Wright nevét elsősorban az első, gyakorlatban működő repülőgép megtervezésével és megépítésével kapcsolatban, valamint az első irányítható, motorral hajtott, levegőnél nehezebb eszközzel való repülés kapcsán ismerhetjük, sok más repülési mérföldkő mellett.

Fotó: Timm Ziegenthaler/Stocktrek Imag / Getty Images Hungary

Vonalkód (1948), Joseph Woodland és Bernard Silver Norman

Joseph Woodland csíkokat rajzolt a homokba Miami egy strandján, akkor támadt az ötlete, hogy információk tárolására hasznosítsa a zebracsíkos motívumot. A vonalkód első változatát 1948-ban a szupermarketek leltározásának megkönnyítésére fejlesztette ki. A rendszer kidolgozásakor a morzeábécét vette alapul, csak épp a pontokat és vonásokat vékony, illetve vastag vonalakkal helyettesítette. Joseph Woodland tagja volt annak a csapatnak is, amely az 1970-es években kifejlesztette a vonalkód olvasására szolgáló lézerberendezést, amely gyökeresen megváltozatta az amerikaiak és később az egész világ bevásárlási szokásait.

Fotó: Teera Konakan / Getty Images Hungary

Érintőképernyő (1965), E.A. Johnson

Az első ujjal vezérelhető érintőkijelzőt E. A. Johnson készítette el. A korabeli eszköz a mai okostelefonok többségében alkalmazott kapacitív technológiát használta. A kapacitív technológia lényege, hogy a képernyő áttetsző lapja alá egy szintén átlátszó vezető réteget helyeznek el, amely elektromos mezőt alakít ki a kijelző felett. Megérintve a képernyőt zavart okozunk ebben a mezőben, mivel bőrünk szintén jó vezető. A zavart egy vezérlőchip érzékeli, és ez alapján meghatározza az érintés helyét. Johnson eredeti fejlesztése egyszerre csak egy érintés feldolgozására volt képes.

Fotó: Jasmin Merdan / Getty Images Hungary

GPS (1973), Bradford Parkinson

Bradford Parkinson mérnök, akit leggyakrabban a globális helyzetmeghatározó rendszer (GPS) atyjaként szoktak emlegetni. Ő volt annak a csapatnak a vezetője, amely a GPS rendszer alapjait az amerikai hadseregnél az 1970-es évek elején kidolgozta. A GPS-t jelenleg használják úton, vizen, levegőben, valamint nélkülözhetetlen a közlekedésben, a mentésben, de a tudományban is. Az éghajlatkutatók például ezzel követik nyomon a gleccserek mozgását, a biológusok pedig ezzel figyelik a teknőcök tengeri vándorlását.

Fotó: Kathleen Finlay / Getty Images Hungary

Világháló (1991), Tim Berners-Lee és Robert Cailliau

Tim Berners-Lee és Robert Cailliau a Világháló (World Wide Web), pontosabban a HTML nyelv, a HTTP protokoll és más technológiák kifejlesztője, előbbi személy egyben a World Wide Web Consortium elnöke, azé a szervezeté, amely a Web további fejlesztésében talán a legnagyobb szerepet vállalta magára. Az első weblap, amelyet Berners-Lee az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) munkatársaként készített, a http://info.cern.ch/, amelyet archiváltak. Ez az oldal először 1991. augusztus 6-án élesedett és arról szólt, hogy mi az a Világháló, hogyan használhatóak a böngészők, hogyan lehet webszervert létrehozni, és így tovább.

Fotó: Yuichiro Chino / Getty Images Hungary