Villanykörte
Mostantól mindig jusson eszébe, ha felkapcsolja a villanyt, hogy egy honfitársának köszönhetően van világosság az otthonában. Pontosabban három magyar tudós is hozzájárult a villanykörte feltalálásához: Just Sándor, Hanamann Ferenc és Bródy Imre alkották meg a Wolfram-szálas izzót, ezzel létrehozva a tartós és erős fényt adó, napjainkban is az egyik legelterjedtebb villanykörtét.
Helikopter
Ennek a napjainkban is használt különleges repülő szerkezetnek a megalkotója is magyar. A motormeghajtású helikoptert a szlovák származású Jan Bahyl találta fel, míg az első modellt Igor Sikorsky tervezte, ám mégis Asbóth Oszkár épített először ilyen gépet. Asbóth helikoptere 1928. szeptember 9-én emelkedett a magasba, méghozzá függőlegesen. Később kiderült, hogy az Asbóth-féle eszköz ugyan valóban felemelkedett, de nem tudták stabilizálni, ezért kötelekkel tartották egyenesben, amelyeket utólag tüntettek el a képekről. Kísérleteinek úttörő szerepét és jelentőségét ennek ellenére a nemzetközi szakirodalom is elismerte.
Hologram
A holográfia olyan képrögzítő eljárás, amellyel a tárgy struktúrájáról tökéletes térhatású, vagyis háromdimenziós kép hozható létre. És hogy ki a feltalálója? Gábor Dénes Nobel-díjas magyar származású fizikus. Bár több mint 15 évig nem figyeltek fel a találmányára, végül 1971-ben fizikai Nobel-díjat kapott a munkájáért.
Golyóstoll
Bizony, a mindennapi munka és az iskola egyik elengedhetetlen kelléke is egy magyar feltaláló nevéhez fűződik: Bíró László József 1943-ban szabadalmaztatta az újfajta tintaadagoló rendszerrel ellátott tollat. Egyedisége és forradalmi gondolata abban rejlik, hogy nem folyik, nem akad el benne a folyadék, és a festék távozásához nincs szükség a gravitációra, vagyis akár súlytalanságban is írhatunk vele.
Gyufa
A zajtalan és robbanásmentes biztonsági gyufát 1836-ban a magyar Irinyi János szabadalmaztatta még vegyészhallgató korában. Ennek a vívmánynak köszönhetjük, hogy a gyufát nem lehet akárhol lángra lobbantani, így elkerülhetőek lettek a korábbi balesetek.
Léghajó
A legtöbben valószínűleg rögtön ágálni kezdenének, ha a léghajó feltalálóját magyarnak titulálnánk egy beszélgetésben, pedig az igazság az, hogy maga a találmány tényleg egy honfitársunk nevéhez köthető. Noha a léghajózás Zeppelin nevéhez fűződik, az igazsághoz hozzátartozik, hogy a terveket Schwarcz Dávid készítette, aki találmánya kipróbálását már nem élte meg.
Később Schwarcz özvegyétől vásárolta meg a terveket Zeppelin, és tette világhírűvé az elképzelést.
mRNS-vakcina
Az Amerikai Egyesült Államokban élő Széchenyi-díjas magyar kutatóbiológus, biokémikus Karikó Katalin Drew Weissmannal közösen dolgozta ki az emberi sejtekben lévő mRNS módosított változatát, amely lehetővé teszi, hogy a hírvivő RNS-t felhasználják bármely fertőzés szimulációjaként: ezzel a technológiával készült a Covid–19 elleni első sikeres vakcina.
Dinamó
A dinamóelvet Jedlik Ányos ismerte fel elsőként 1861-ben, azonban tőle függetlenül a német Ernst Werner von Siemens szabadalmaztatta elsőként 1866-ban. Dinamónak nevezzük azokat a villamos gépeket, amelyek mechanikai energiából egyenáramú villamos energiát állítanak elő.
(Borítókép: Helikopter. Illusztráció: Glasshouse Images/Getty)