A magyarok digitális forradalomhoz való viszonyulását vizsgálta egy új, reprezentatív kutatás. A készítők olyan kérdésekre keresték a választ, hogy jobb vagy rosszabb lett-e az életünk az online világ térnyerése óta, miről posztolunk, hogyan ismerkedünk most és mennyire sírjuk vissza a régi időket. Utóbbi kérdésben meglepően sokan vélekedtek úgy, hogy az internet megjelenése előtti korszakban jobb volt az életminőség. A felnőttek háromnegyede szerint régen jobb volt a kapcsolatok minősége, mindössze 7 százalék mondta azt, hogy ma jobbak az emberi kötődések. A kitöltők 18 százaléka ugyanakkor nem észlel különbséget.
Tízből hat ember szerint a munka és a magánélet is inkább régen volt egyensúlyban, ám 29 százalék szerint ma a pozitívumok és a negatívumok kiegyenlítik egymást. Tizenkét százalék vallja azt, hogy ma könnyebb megtalálni a harmóniát a munkahelyi feladatok és a privát szféra között, mint régen.
Bár a 18-29 évesek átlag feletti arányban nyilatkoztak úgy, hogy a kapcsolatok minősége, illetve a munka-magánélet egyensúly manapság jobb, összességében ők is az internet előtti állapotokat tartják pozitívabbnak, annak ellenére, hogy szinte meg sem tapasztalták ezt az időszakot.
Így internetezünk mi
Bár a felnőtt magyarok 75 százaléka bizonyos szempontból a régi időkbe vágyik, ugyanennyien vannak, akik az ébredéstől számítva egy órán belül fellépnek az internetre: 23 százalék szinte abban a pillanatban, hogy kinyitja a szemét, már nyúl is a telefon vagy a laptop után.
Minél fiatalabb valaki, annál valószínűbb, hogy online kezdi a napját: a 18-29 évesek 42 százaléka az ébredés első pillanataiban már a képernyőt vizslatja. A 60 év felettiek esetében ezt csak 10 százalék teszi.
„Egyáltalán nem lepett meg, hogy a felmérés szerint 75 százalék azonnal a telefonja után nyúl reggel, közben pedig ugyanennyien visszavágynak az internet előtti időkbe. Az a baj, hogy ez az ellentmondás borzasztó belső feszültséghez vezet” – mondta Steigervald Krisztián generációkutató. A szakértő szerint fontos, hogy ne legyünk túlságosan kemények önmagunkkal. „Mi vagyunk az első generáció a történelemben, akik a digitális világban élnek. Mi vagyunk az első digitális tinik, digitális középkorúak, digitális nagyszülők. Nincs arra példánk, hogyan lehet ezt jól csinálni, de előbb-utóbb megtanuljuk. Divattá vált, hogy a fiatalokat szapuljuk, amiért ők mindig a telefonjukon lógnak, azonban ez a kritika semmi jóra nem vezet. A változást nem a gyerekeknek kell elhozniuk, hanem az időseknek illene jó példát mutatniuk” – mutatott rá a szakember, aki szerint a 45 év feletti korosztály egy része különösen problémás. Ők azok, akik sokat vannak az online térben, azonban gyakran hiányzik belőlük a tudatosság. Nem követik az internetidejüket, nem ismerik a technikai megoldásokat, amelyekkel – legalább néhány órára – kivonhatnák magukat a digitális világból.
Fontos megérteni, hogy a világ ugyanolyan, mint volt, a digitalizáció csak egy platform. Használjuk belőle azt, ami jó
– emelte ki Steigervald Krisztián. Sokan ugyanakkor igyekeznek egyre tudatosabban használni az internetet. A válaszadók kétharmada (67%) eljátszott már a gondolattal, hogy teljesen elvonuljon a digitális térből és internet nélkül létezzen néhány napnál hosszabb ideig. Tízből négy ember (39%) meg is tette már – főként a férfiak –, és többségük számára pozitív élmény volt. További 28 százalék a jövőben szeretné ezt kipróbálni. A 18-79 évesek harmada (33%) ugyanakkor nem szeretné hosszabb időre maga mögött hagyni az online teret, főképp a 45 év felettiek, valamint az egyedülállók ragaszkodnak az interneteléréshez.
Beszippant minket a közösségi média
A 18-79 évesek 12 százalékát zavarja, hogy túl sok időt vesz el az életéből a közösségi média használata. Főként a 18-29 éves korosztály érzi úgy, hogy rengeteg időt tölt el a platformokon, míg a 45 év felettiek jelentős része nem gondolkodik ezen és egyáltalán nem követi a social mediára fordított időt.
A magyar felnőttek nyolc százaléka egyáltalán nem használja a közösségi médiát.
Sok a passzív felhasználó (38%) is, ők kizárólag mások tevékenységét figyelik a neten, nem gyártanak saját tartalmat. A kutatás arra is kíváncsi volt, hogy azok, akik aktívan jelen vannak, miről posztolnak a legszívesebben. A válaszadók két lehetőséget is megjelölhettek. A legtöbben (27%) azok vannak, akik mások tartalmait osztják meg. A megkérdezettek 15 százaléka a magánéletéről, családjáról, párkapcsolatáról, házi kedvencéről posztol leginkább. Ugyanennyien vannak azok, akik a véleményüknek adnak hangot a netes felületeken. Minden tizedik ember (11%) magáról, az életéről szokott posztolni. Öt százalék számára a szakmai tevékenysége, tanulmányai jelentik a leggyakoribb témát.
Még mindig több az „offline” pár
Digitális forradalom ide vagy oda, a 18-79 éves magyarok többsége (61%) offline módon ismerkedett meg jelenlegi vagy legutóbbi párjával. Főként a nők jelezték, hogy nem az interneten keresztül találkoztak partnerükkel. Ugyanakkor minél fiatalabb valaki, annál valószínűbb, hogy online ismerkedik:
a 18-29 éves korosztályban minden második ember a neten találta meg a partnerét.
(A felmérést a JOY Magazin és a Reacty Digital készítette)
(Borítókép: Ébredő férfi. Illusztráció: Getty Images)