A Mona Lisát ha nem is mindenki látta, de mindenki ismeri – ha másért nem, a titokzatossága miatt.

Aki esetleg még valami csoda folytán nem hallott volna róla: a Mona Lisa Leonardo Da Vinci leghíresebb festménye, amelyet a festőművész valamikor 1503 és 1519 között vitt vászonra, és most a párizsi Louvre múzeumban van kiállítva.

A világhírű festmény még napjainkban is rengeteg titkot rejt: nem tudjuk, ki rendelte a portrét, ahogy azt sem, hogy pontosan kit ábrázol.

Újabb titokra derült fény

A kutatók a mai napig vizsgálják Da Vinci munkásságát is időről időre újabb érdekes tényeket tárnak fel a több száz éve élt művész munkájáról. A legutóbb elvégzett, különféle rétegvizsgálatok kimutatták, hogy a művész ólom-oxiddal is próbálkozott, miáltal a festményei alatt plumbonakrit képződött. Ez egy narancssárga pigment, ami leginkább a száradásra volt hatással, és nemcsak a Mona Lisa esetében, hanem az Utolsó vacsora című festménynél is kimutatták.

Da Vinci káros anyaggal dolgozott

A plumbonakrit ma már a káros anyagok sorát gyarapítja, ezért a tudósok Da Vinci írásait is átnézték annak érdekében, hogy kiderítsék mire használta még ezt a veszélyes anyagot. A feljegyzések szerint azonban csak bőr- és hajgyógyszereknél említette a művész a plumbonakritot. Mindennek ellenére bizonyítottan jelen volt festményein, még ha nem is tudatosan hozta létre.

Más világhírű festők is használták ezt az anyagot

A felfedezés azért tekinthető történelminek, mivel eddig ez az ásvány rendkívül ritka volt a történelmi festékrétegekben. Eddig néhány 20. századi, egy Van Gogh, valamint több Rembrandt-festményen mutatták ki. Most pedig a világ leghíresebb festményének esetében is felfedezték az anyagot. 

(colore.hu)

(Borítókép: Mona Lisa a Louvre-ban. Fotó:Getty)