Svéd kutatók egy olyan innovatív újrahasznosítási eljárást dolgoztak ki, amely lehetővé teszi az elektromos autók használt akkumulátoraiban található alumínium 100 százalékos és a lítium 98 százalékos visszanyerését. Az ezen eljárás során alkalmazott módszer nem igényel költséges vagy káros vegyi anyagokat és minimálisra csökkenti az elveszített értékes nyersanyagok, mint például a nikkel, kobalt és mangán mennyiségét.
Az elektromos autók környezeti előnyei vitathatatlanok, különösen a szén-dioxid kibocsátás csökkenésében mutatkozó hatásaik révén. Ugyanakkor a villamos energiával hajtott járművek terjedésével felmerül az akkumulátorok újrahasznosításának kihívása, a lítium bányászat és a lejárt akksik okozta környezeti probléma pedig továbbra is kiemelten fontos kérdés.
A becslések szerint 2030-ra több mint 12 millió tonna lítium-ion akkumulátor fogja elérni az élettartama végét.
A lejárt akksik újrahasznosításának forradalmi eljárását dolgozták ki a svéd Chalmers Műszaki Egyetem Kémiai és Vegyészmérnöki Tanszékének kutatói. Az általuk bemutatott eljárás az oxálsavon alapul, amely egy természetes anyag és olyan növényekben is megtalálható, mint a rebarbara, sóska és spenót. Ezt az anyagot, amelyet az iparban is számos területen használnak, a kutatók egy speciális eljárás során alkalmazzák az értékes fémek pazarlásának csökkentésére – írta meg a raketa.hu.
A módszer során a használt autóakkumulátorok celláit és annak tartalmát porítva egy biztonsági kabinba helyezik, majd a porított anyagot oxálsavban oldják fel. Ezt követően egy keverőgépben összekeverik, aminek során az alumínium és lítium feloldódik. A folyamat végén ezeket a fémeket szétválasztják, így nyerve vissza a lítiumot az új akkumulátorok gyártása céljából.
Jelenleg a legelterjedtebb módszer, hogy az úgynevezett hidrometallurgia során (a hidrometallurgia a folyadék formájában zajló folyamatok nagy csoportja a fémek ércekből, koncentrátumokból és savas oldatból történő kinyerésére – a szerk.) az akkumulátorokban található összes fémet egy mesterséges savban feloldják, majd eltávolítják belőle az alumíniumot és a rezet, végül külön-külön kinyerik az olyan értékes fémeket, mint a kobalt, nikkel, mangán és lítium. Ezzel szemben az új svéd módszer a tesztek alapján ígéretesebbnek tűnik, a kutatók pedig reménykednek abban, hogy néhány éven belül ipari környezetben is alkalmazni lehet.
(Borítókép: Elektromos autó töltés közben. Illusztráció: Getty Images)