A különböző okoskészülékek mára az életünk szerves részét képezik. Mind közül az okostelefon az, amely szinte minden embernek ott lapul a zsebében. Nem véletlen, hogy egyre többen foglalkoznak a kérdéssel, hogy ezek az eszközök valóban biztonságosak-e. Az egyik leggyakrabban felmerülő aggodalom a lehallgatás kérdése.
Az általános érvelés az, hogy valakinek azután kezdtek el megjelenni bizonyos hirdetések, hogy valakivel beszélgetett az adott témáról, tárgyról. Nos, fontos tisztázni az elején, hogy a kamerák, mikrofonok és a GPS mind-mind olyan szenzorok, amelyeket elméletileg rosszindulatú szoftverek is irányíthatnak, vagyis a lehallgatás kivitelezhető lenne – ebből a szempontból legalábbis. Alább ugyanakkor öt okát mutatjuk be annak, valójában miért lehetetlen minden ember mobilját hirdetési célokból lehallgatni.
- Ha a telefonunk a nap 24 órájában lehallgatná és rögzítené, amit hall, akkor nagyon hamar lemerítené az akkumulátorunkat.
- Ahhoz, hogy ezt az információt valahol fel tudják dolgozni, ahhoz folyamatos internetkapcsolatra van szükség, ez pedig kimutatható lenne a mobil adatforgalmunkon.
- A hangfelvételeket valahol mindenképpen tárolni kell, hogy később feldolgozhassák. Gondoljunk bele, hány milliárd mobiltelefonról beszélünk a világon, és ennyi eszköz hangfelvétele mekkora tárhelyet emésztene fel.
- A világon durván 7000 nyelvet beszélnek. Ennyi nyelv értelmezésére lenne szükség, ami valljuk be, hogy fejlett mesterséges intelligencia nélkül képtelenség.
- A legegyszerűbb kivetnivaló pedig annak a kérdése, hogy mi történik, ha más beszél a telefonunkon, vagy éppen tévét nézünk? Elég furcsa lenne, ha egy női ismerősünk beszélgetése után például tampont kezdene reklámozni számunkra a Google.
Mi a magyarázat?
Ha bárki használja a Google-t, Facebookot és a hasonló alkalmazásokat, akkor könnyen azt gondolhatja, hogy ezek ingyen vannak. Egy fenét! Esetünkben az adatainkkal fizetünk. Az okostelefonok és a számítógépek böngészési előzményei alapján a különböző reklámhálózatok rengeteg adatot gyűjtenek a felhasználókról. Ezeket az adatokat használják fel arra, hogy célzott reklámokat jelenítsenek meg. Ezt általában cookie-k és más nyomkövető technológiák (például GPS adatok – a szerk.) segítségével végzik, ezeket pedig általában elfogadjuk, amint fellépünk egy weboldalra.
A tévképzetet, miszerint a beszélgetéseink után ajánl fel hirdetéseket a telefonunk, általában az adja, hogy egyébként is ezekre a dolgokra keresünk rá a hétköznapokban.
(Borítókép: Beszélgető férfiak okostelefonnal. Illusztráció: Luis Alvarez/Getty)