1983. november 10.: ez volt a napja, amikor a Microsoft bejelentette a Windows-t, az MS-DOS grafikus felülettel bővített változatát. Hatalmas sikerének titka az volt, hogy bár az Apple operációs rendszerének alapötletéből született, a konkurenciával szemben olcsóbb volt. A rendszer alapfilozófiája a popularitás, a könnyen kezelhetőség, valamint a „minden egyben” filozófia volt, hogy levegyék a felhasználó válláról a telepítési folyamatok, a fenntartás és a kezelés terhét, valamint biztosítsák a számítógép széles körű használatát az informatikában járatlan felhasználók számára is. Idővel a Windows operációs rendszerek egy részét ennek ellenére számos kritika érte, részben bizonyos tervezési hibák, részben a Microsoft üzletpolitikája miatt.
A kezdetek
Az eredeti DOS-rendszert (lemezek kezelésére képes, kizárólag parancssorok bevitelével működő és kezelhető operációs rendszer – a szerk.) az IBM 1966 júniusában adta ki. A Bill Gates által 1975-ben megalapított Microsoft 1981-ben fejlesztette ki saját, MS-DOS névre keresztelt rendszerét, amely idővel szinte minden szerveren, asztali számítógépen és laptopon megtalálható volt. Különböző változataival megnyerte a jogot, hogy a világ egyik legelterjedtebb operációs rendszere legyen, az elérhető parancsok száma pedig minden kiadásnál bővült. A későbbiekben ezt a rendszert építették be a Windows-termékek szolgáltatásaiba, köztük a legelső grafikai operációs rendszerbe, a Windows 1.0-ba.
Windows 1.0
A Microsoft Windows 1.0 (eredetileg csak Windows), a vállalat által fejlesztett grafikus felhasználói felület legelső verziója volt. A terméket 1983-ban jelentették be, majd 1985-ben jelent meg, és egy új szoftverkörnyezetet biztosított a személyi számítógépekre. Olyan alkalmazásokat lehetett rá fejleszteni és futtatni rajta, amelyek bitképeket jelenítettek meg, és olyan mutatóeszközöket használtak, mint például az egér.
A Windowsban több egyszerre futó alkalmazás között is lehetett váltani. A rendszer olyan asztali alkalmazásokat foglalt magában, mint egy MS-DOS fájlkezelő alkalmazás, egy óra, egy naptár, egy kartotékkezelő, illetve telekommunikációs programok, melyek a felhasználók napi cselekményeinek segítésére szolgáltak. A Windows 1.0 képességei egyébként kísérteties hasonlóságokat mutattak az 1974-ben alapított szoftverfejlesztő vállalat, a Digital Research felületével. A céget 1991-ben felszámolták.
Windows 2.0 és 3.0
A Microsoft életében az újabb fordulópont 1987-ben következett, amikor az Intel processzor továbbfejlesztett számítási sebességét, a bővített memóriát és a dinamikusabb kommunikációs lehetőségeket felhasználva megalkották a Windows 2.0 operációs rendszert, amelynek fejletteb grafikai rendszere már lehetővé tette az ablakok közötti fedhetőséget, valamint lehetőség nyílt a képernyő elrendezésének beállítására és billentyűkombinációk használatára a műveletek közötti mozgáshoz. Sok fejlesztő erre a kiadásra írta első Windows-alapú alkalmazását.
Három évvel később született meg a Windows 3.0, az a verzió, amelyre a legtöbb felhasználó visszavezeti a Windows-verziókat. Ez az operációs rendszer nemcsak továbbfejlesztett, 16 színű grafikát és jobb teljesítményt tudott felmutatni, de helyet kapott az első Programkezelő, a Fájlkezelő és a Nyomtatásvezérlő. Továbbfejlesztett ikonokat tartalmazott, illetve kiadtak hozzá egy szoftverfejlesztő készletet, amely abban segítette a szoftverfejlesztőket, hogy ne kelljen az eszközillesztők megírásával több időt tölteniük, mint magával az alkalmazással.
A hozzáértők a Windows 3.0-át széles körben elfogadták, ez pedig megágyazott az operációs rendszer világszintű sikerének.
A fejlesztők a Windows egyre növekvő népszerűségén felbuzdulva kiadták a 3-as verzió további változatait is. Elsőként 1992-ben született meg a Windows 3.1, amely már alapszintű multimédia-támogatottság, valamint a TrueType betűtípusrendszerrel is rendelkezett.
Ez volt az első Windows, amelyet magyar nyelven is kiadtak, és ez volt az utolsó 16 bites Windows a Windows NT indulásáig.
Ezután 1993-ban adták ki a Windows for Workgroups 3.11 változatot, amelynek ugyancsak megjelent magyar változata is, a szolgáltatásai körébe pedig egyenrangú munkacsoport-támogatást vett fel. Ez volt a személyi számítógépek első verziója, amely beépített hálózati funkciókkal rendelkezett. Főként a vállalati felhasználóknak fontos funkciók kerültek bele újdonságként, mint például a központosított beállítás és biztonság, valamint a távoli hozzáférés szolgáltatás.
Meghódította a világot
A Microsoft mindezek után 1995-ben hatalmas áttörést ért el: kiadta a Windows '95 operációs rendszerét, amelyen már olyan grafikai elemek is megjelentek, mint a tálca, a Start menü, illetve az asztalra helyezhető ikonok. A személyi számítógép ezzel vált a ma ismert felhasználóbarát verziók első ősévé, majd a későbbi, Windows '98 és Windows Me elnevezésű verzióknál az Internet Explorer webböngésző telepítése is opcionálissá vált. Megjelent a dokumentumok kezelhetősége, illetve az első telepíthető, 2D-s számítógépes játékokat is kifejlesztették. A '90-es években születettek biztos emlékeznek még a Worms nevű játékra, amelyben gyilkos kukacokkal lehetett játszani, valamint egy-egy Disney-mese, például a Tarzan alapján készült, illetve a LEGO-alapú autóversenyzős játékokra, nem beszélve a rendszerbe beépített kártyajátékokról.
A Microsoft időközben kiadta a főként vállalatok számára gyártott NT-verziót is, a Windows 2000-et, majd 2001-ben újabb áttörést értek el a Windows XP kiadásával,
amelyre 14 éven át érkeztek a terméktámogatások, akkora sikere volt szerte a világon.
Windows Vista, Windows 7
Hosszú halasztások után 2007-ben debütált a Windows Vista, amely operációs rendszer stabilabbnak és biztonságosabbnak bizonyult az addigiaknál. A szoftvergyártók a cégeknek szánt funkció gazdag és a háztartásoknak szánt szép rendszereket itt már összemosták, így a Vistával már egy elég gépigényes rendszer született, amely trend a későbbiekben is folytatódott.
Mindennek ellenére a rendszert a szakemberek, valamint a felhasználók többsége is a Microsoft egyik legkiábrándítóbb Windows családjának ítélte meg. Többek között az XP-hez képest meglehetősen leromlott rendszerigény/teljesítmény arány, valamint az XP rendszerrel való kompatibilitási gondok is bosszantották az asztali számítógépek tulajdonosait. Mindazonáltal egy forradalmian új platform volt, amely megalapozta a későbbi sikeres verziókat, mint például a 2009-ben megjelenő Windows 7-et, amely rengeteg újítással, többek között új grafikus felhasználói felülettel büszkélkedhetett és a teljesítményét tekintve is kifejezetten előnyös volt az otthoni számítógép-használók szempontjából.
Hiába jött később a 2012-ben megjelent Windows 8, majd a 2015-ös Windows 10, a Windows 7 jelenleg is a legelterjedtebb operációs rendszer a világon. A felhasználók nagyjából 45 százaléka használja, ám ez mostanában megváltozhat, ugyanis 2020 januárjával leállt a Windows 7 támogatása.
Bizonytalan jövő
A Microsoft 2015-ben, a Windows 10 piacra dobását követően bejelentette, hogy nem lesz újabb Windows. Ez egyebek mellett annak lehetett köszönhető, hogy nem voltak biztosak a Windows 7 utáni operációs rendszerek széleskörű sikerében, illetve az elbukott projektek is az üzleti terv átgondolására késztethették a fejlesztőket. Az idők során ugyanis megbukott az eredetileg a Windows 95 továbbfejlesztéseként tervezett Nashville, a Windows NT 5.0, amely végül a Windows 2000 nevet kapta, az ez utóbbit felváltó operációs rendszernek fejlesztett Odyssey, a „Windows 2000 Home Editionként” elgondolt Neptune, amely helyett a Windows XP lett a végleges kiadás, valamint a Midori, amelynek 2015-ben félbeszakadt a fejlesztése. Végül a Windows 10X ötlete is megbukott, amelyet a Microsoft széthajtható és kinyitható, kétképernyős eszközökhöz tervezett. A Windows 11 bejelentése előtt leállították a projektet és átkerültek a fejlesztett funkciók a Windows 11-be, amelyet a 2015-ös bejelentés szerint bár nem terveztek, végül mégis megvalósult. A fejlesztését 2020 októberében kezdték, és 2021-ben adták ki.
Bár tavaly februárban a német Deskmodder oldalon megjelent a hír, miszerint a Windows 10 alapokat elhagyva megkezdik a Windows 12 fejlesztését, az új operációs rendszer jelenleg nagyon korai fejlesztési stádiumban van. A jövője egyelőre bizonytalan, a fejlesztés ugyanis várhatóan évekig fog tartani.
(Borítókép: Bill Gates, Microsoft. Fotó: Getty Images)