A napfény íze című film főszerepeiben olyan világsztárok tetszelegnek, mint Ralph Fiennes, Jennifer Ehle és Rachel Weisz, magyar színművészek közül pedig feltűnik benne Törőcsik Mari. Az alkotás három Európa Filmdíjat nyert: a forgatókönyvírókat, Szabó Istvánt és Israel Horowitzot, a főszereplő Ralph Fiennes-t és Koltai Lajos operatőrt jutalmazták.

Először 1959-ben került vászonra a történet, amikor az előbbi képen látható Millie Perkins személyesítette meg Annát. A film három Oscar-díjat is nyert, köztük Shelley Winters a legjobb női mellékszereplőnek járó díjat, amelyet később az Anna Frank Múzeumnak ajándékozott. A naplót aztán 1980-ban is feldolgozták Melissa Gilbert főszereplésével, 2009-ben pedig minisorozatot készítettek, amelyben Ellie Kendrick személyesítette meg Anna Frankot. A legutóbbi, Anna Frankot szerepeltető sorozat, A legjobb barátom, Anna Frank című holland széria 2021-ben készült a Netflixre, ám ez nem Frank naplóját, hanem a fiatal lány Hanneli Goslarral való barátságát meséli el Goslar szemszögéből. Anna Frankot a holland Aiko Beemsterboer alakítja.

7. A könyvtolvaj A második világháborús Németországban nevelőszülőkhöz kerül az élénk fantáziájú kislány, Liesel aki éppen a betűkkel ismerkedik. A könyvek egy teljesen új világot nyitnak meg előtte, miközben az élet egyre félelmetesebbé válik körülötte. Különösen, hogy a nevelőcsaládja egy titkos vendéget rejteget a lépcső alatt. Liesel és Max, a zsidó kamaszfiú közösen fedezi fel a szavak erejét, ami kapaszkodót nyújt nekik a körülöttük zajló borzalmak közepette és segít akkor is, amikor az ember már úgy érzi, hogy minden elveszett. A 2013-as filmben a két kisgyereket Sophie Nélisse és Ben Schnetzer alakítja, míg a további főszerepekben Geoffrey Rush és Emily Watson látható.

6. A csíkos pizsamás fiú A lista tán legmegrendítőbb alkotása a 2008-as A csíkos pizsamás fiú, amelynek címszereplője egy kiskorú fogoly az egyik haláltáborban. A film gyönyörűen bemutatja a gyermeki ártatlanságot, ahogy az ifjak értetlenül állnak a felnőtt világ politikai világa és ideái előtt. A történetben a nyolcéves Bruno (Asa Butterfield) egy náci tiszt fia, akinek az apját előléptetik és a családot Berlinből egy elszigetelt területre helyezik át. Az unalom és a kíváncsiság arra sarkallja Brunót, hogy anyja tiltása ellenére közelebbről is megnézze a „farmot”, amelyet tisztán látni a házukból. Ott megismerkedik Shmuellel, egy korabeli fiúval, aki „fura módon” a drótkerítés másik oldalán lakik. Az állandóan csíkos pizsamát viselő Shmuellel való találkozások során Bruno megszabadul addigi ártatlanságától, és lassan a körülötte zajló világ tudatára ébred. Nem érti, a felnőttek miért tesznek különbséget gyerek és gyerek, ember és ember között. A két fiú között barátság szövődik, ami természetéből fakadóan pusztító következményeket von maga után.

5. Sorstalanság A 2005-ben bemutatott magyar filmdráma főszereplője a Nagy Marcell által megformált Köves Gyuri, aki egy átlagos zsidó kamaszfiú átlagos sorssal Budapesten, 1944-ben. Nem sokkal azután, hogy az apját munkaszolgálatra viszik, őt is elfogják, majd bevagonírozzák Auschwitzba, onnan pedig Buchenwaldba szállítják. Köves nem lázad a sorsa ellen, nem lepődik meg, nem keres kiutat. Átmeneti barátságokra tesz szert, felnőttek és gyerekek; flegmák és rémültek, alkalmazkodók és vagányok bukkannak fel mellette a tömegből, és sodródnak el mellőle. Ő pedig csak van, és megfigyel; egész addig, míg sok véletlennek és szerencsés vagy szerencsétlen fordulatnak köszönhetően haza nem kerül. Hisz nincs olyan képtelenség, amit ne élhetnénk túl.

A filmben Auschwitz-Birkenauban járunk 1944-ben. Saul Ausländer (Röhrig Géza) egyike a krematóriumokban dolgozó sonderkommandósoknak. Társai tudják, hogy bármelyik pillanatban kivégezhetik őket, ezért fegyvereket gyűjtenek és lázadást szerveznek. Saul az elégetett holttestek között egyszer felfedezi a saját fiát, és ettől kezdve a férfit a menekülés helyett egy másik lehetetlen küldetés élteti: elhatározza, hogy kicsempészi a testet és keres egy rabbit, hogy méltó módon eltemethesse a gyermekét.

A gyár a zsidók egyetlen menedéke lesz, ám amikor a nácik 1944-ben bezáratják a helybéli táborokat és a rabokat Auschwitzba és Treblinkába küldik, Schindler, hogy megmentse a munkásait, némi korrupció árán rábeszéli a német hatóságokat, hogy a termelés szempontjából nélkülözhetetlen munkásokkal együtt a gyárat áttelepíthesse a cseh-lengyel határra, Brinnlitzbe. Ekkor készül el az 1100 nevet tartalmazó lista, amelynek résztvevői kalandos úton, de megmenekülnek a krematóriumokból. A Liam Neeson főszereplésével készült filmet 12 Oscar-díjra jelölték, ezekből hetet megnyert, köztük a legjobb filmnek, a legjobb rendezőnek, a legjobb könyvadaptációnak és a legjobb eredeti filmzenének járó elismerést.

Az apa, hogy túlélhesse a borzalmakat és hogy a fiát minél jobban megkímélje, kitalálja, hogy a történések csak egy játék része, amelyben a rabok a versenyzők és az őrök a játékvezetők. Miközben a film az önfeláldozásról és a szeretetről szól, a rendező komikusi képességei és chaplini stílusa igen élvezetessé teszik az alkotást, amely mindazonáltal megrázóan drámai módon mutatja be a fáradhatatlan emberi lélek küzdelmeit. Nem csoda, hogy a film '98-ban elnyerte az Arany Pálmát Cannes-ban, majd az Európai Filmakadémia fődíját, végül a hét jelölés közül három Oscar-díjat a legjobb külföldi filmért, a legjobb férfialakításért és a legjobb filmzenéért.