10. A napfény íze
Az Oscar-díjas magyar fimlrendező, Szabó István 1999-es filmjében a magyar Sonnenschein-család három nemzedékének történetét ismerhetjük meg, benne a felemelkedésüket, bukásukat, kudarcaikat, és küzdelmeiket, valamint nagy szerelmeknek is tanúi lehetünk. A történet szerint Sonnenschein Manó tizenkét évesen, gyerekként jön a fővárosba az apja gyógylikőr receptjével, és ezzel alapozza meg a család vagyonát. Fia már állami hivatalt tölt be, bíró, majd főbíró lesz. Vali, a felesége két fiút szül neki, de a házasságuk tönkremegy. Ádám fiuk sikeres sportoló lesz, ám olimpiai bajnoki címe sem menti meg a II. világháború alatti üldöztetéstől, és a haláltól. Ádám fia Iván, aki túléli a holokausztot, rendőr lesz a személyi kultusz éveiben, de kiábrándul a kommunista államrendből.
Fotó: Toronto Star / Northfoto
A napfény íze című film főszerepeiben olyan világsztárok tetszelegnek, mint Ralph Fiennes, Jennifer Ehle és Rachel Weisz, magyar színművészek közül pedig feltűnik benne Törőcsik Mari. Az alkotás három Európa Filmdíjat nyert: a forgatókönyvírókat, Szabó Istvánt és Israel Horowitzot, a főszereplő Ralph Fiennes-t és Koltai Lajos operatőrt jutalmazták.
9. A felolvasó
A 2008-as amerikai-német romantikus dráma főszerepeiben Ralph Fiennes és Kate Winslet tűnik fel. Utóbbi karaktere a második világháború után titkos viszonyba keveredik egy kamasz fiúval, aki a film elején rosszul lesz. Neki segít hazajutni a nála kétszer idősebb Hanna, akit a fiú később felkeres és rendszeresen felolvas neki. A nő aztán váratlanul eltűnik, kétségek közt hagyva a fülig szerelmes kamaszt. Nyolc esztendővel később a joghallgató Michael a náci háborús bűnösök tárgyalásaira jár. Megdöbben, amikor a vádlottak padján látja viszont kamaszkori szerelmét.
Az alakításáért Kate Winslet Golden Globe-, BAFTA- és Oscar-díjat is nyert.
Fotó: g90 / Northfoto
8. Anna Frank naplója
Anna Frank naplója Amszterdamban, 1942 és 1944 között, bujkálás közben íródott és a XX. század egyik legismertebb alakjává tette a szerzőjét. Anna négyéves volt, amikor a családjával elhagyta a szülőhazáját, Németországot. Tizenhárom évesen kellett elrejtőznie, és még a tizenhatot sem töltötte be, amikor meghalt egy koncentrációs táborban. Az elmúlt ötven év során Anna Frankból az erőszak és a zsarnokság világában elnyomottak egyetemes jelképe lett. Nevéhez a humánum, a tolerancia és az élni akarás fűződik. Naplóját, amely világszerte kötelező olvasmány az iskolákban, a bátorság és a remény örök érvényű testamentumaként értelmezik, és az elmúlt 65 évben többször is megfilmesítették.
Fotó: Archive Photos / Getty Images Hungary
Először 1959-ben került vászonra a történet, amikor az előbbi képen látható Millie Perkins személyesítette meg Annát. A film három Oscar-díjat is nyert, köztük Shelley Winters a legjobb női mellékszereplőnek járó díjat, amelyet később az Anna Frank Múzeumnak ajándékozott. A naplót aztán 1980-ban is feldolgozták Melissa Gilbert főszereplésével, 2009-ben pedig minisorozatot készítettek, amelyben Ellie Kendrick személyesítette meg Anna Frankot. A legutóbbi, Anna Frankot szerepeltető sorozat, A legjobb barátom, Anna Frank című holland széria 2021-ben készült a Netflixre, ám ez nem Frank naplóját, hanem a fiatal lány Hanneli Goslarral való barátságát meséli el Goslar szemszögéből. Anna Frankot a holland Aiko Beemsterboer alakítja.
7. A könyvtolvaj A második világháborús Németországban nevelőszülőkhöz kerül az élénk fantáziájú kislány, Liesel aki éppen a betűkkel ismerkedik. A könyvek egy teljesen új világot nyitnak meg előtte, miközben az élet egyre félelmetesebbé válik körülötte. Különösen, hogy a nevelőcsaládja egy titkos vendéget rejteget a lépcső alatt. Liesel és Max, a zsidó kamaszfiú közösen fedezi fel a szavak erejét, ami kapaszkodót nyújt nekik a körülöttük zajló borzalmak közepette és segít akkor is, amikor az ember már úgy érzi, hogy minden elveszett. A 2013-as filmben a két kisgyereket Sophie Nélisse és Ben Schnetzer alakítja, míg a további főszerepekben Geoffrey Rush és Emily Watson látható.
6. A csíkos pizsamás fiú A lista tán legmegrendítőbb alkotása a 2008-as A csíkos pizsamás fiú, amelynek címszereplője egy kiskorú fogoly az egyik haláltáborban. A film gyönyörűen bemutatja a gyermeki ártatlanságot, ahogy az ifjak értetlenül állnak a felnőtt világ politikai világa és ideái előtt. A történetben a nyolcéves Bruno (Asa Butterfield) egy náci tiszt fia, akinek az apját előléptetik és a családot Berlinből egy elszigetelt területre helyezik át. Az unalom és a kíváncsiság arra sarkallja Brunót, hogy anyja tiltása ellenére közelebbről is megnézze a „farmot”, amelyet tisztán látni a házukból. Ott megismerkedik Shmuellel, egy korabeli fiúval, aki „fura módon” a drótkerítés másik oldalán lakik. Az állandóan csíkos pizsamát viselő Shmuellel való találkozások során Bruno megszabadul addigi ártatlanságától, és lassan a körülötte zajló világ tudatára ébred. Nem érti, a felnőttek miért tesznek különbséget gyerek és gyerek, ember és ember között. A két fiú között barátság szövődik, ami természetéből fakadóan pusztító következményeket von maga után.
5. Sorstalanság A 2005-ben bemutatott magyar filmdráma főszereplője a Nagy Marcell által megformált Köves Gyuri, aki egy átlagos zsidó kamaszfiú átlagos sorssal Budapesten, 1944-ben. Nem sokkal azután, hogy az apját munkaszolgálatra viszik, őt is elfogják, majd bevagonírozzák Auschwitzba, onnan pedig Buchenwaldba szállítják. Köves nem lázad a sorsa ellen, nem lepődik meg, nem keres kiutat. Átmeneti barátságokra tesz szert, felnőttek és gyerekek; flegmák és rémültek, alkalmazkodók és vagányok bukkannak fel mellette a tömegből, és sodródnak el mellőle. Ő pedig csak van, és megfigyel; egész addig, míg sok véletlennek és szerencsés vagy szerencsétlen fordulatnak köszönhetően haza nem kerül. Hisz nincs olyan képtelenség, amit ne élhetnénk túl.
4. Sophie választása
Meryl Streep főszereplésével készült 1982-ben a William Styron amerikai író 1979-ben megjelent azonos című regénye alapján a Sophie választása című film, amelyben Stingo, a délvidéki amerikai író Brooklynban megismerkedik két lengyel bevándorolttal, Sophie-val és Nathannal nem sokkal a második világháború után. Sophie túlélte ugyan a koncentrációs tábor borzalmait, de két gyermekét elvesztette. Nathan, a szerelme megtört lelkű ember. Sophie múltját homály fedi. Az asszony nem tud beszélni róla, mert képtelen szembesülni szülei tetteivel és a saját, múltbéli életével. Gyötrő bűntudata választás elé állítja, ő pedig választ.
Fotó: Snap / Northfoto
3. Saul fia
A 2015-ös, Oscar-díjas magyar alkotásban a sonderkommandósok szemszögéből mutatják be a Holokauszt borzalmait. A náci koncentrációs táborokban a foglyokból álló Sonderkommando terelte be a halálra ítélteket a gázkamrákba, vitte át a holttesteket a krematóriumokba, takarította ki a termeket az újabb transzport érkezése előtt és szállította ki a hamvakat a táborból. A megterhelő fizikai munka miatt a sonderesek a tábor többi foglyánál jobb bánásmódban részesültek, a többi táborlakótól elkülönítve laktak, de mint a titkok őrzőit, néhány hónap után kivégezték a tagjaikat. Mindig az újonnan alakuló sonderkommandó első feladata volt az előző generáció elégetése. A sonderesek közül nagyon kevesen élték túl a háborút.
Fotó: Sony Pictures / Northfoto
A filmben Auschwitz-Birkenauban járunk 1944-ben. Saul Ausländer (Röhrig Géza) egyike a krematóriumokban dolgozó sonderkommandósoknak. Társai tudják, hogy bármelyik pillanatban kivégezhetik őket, ezért fegyvereket gyűjtenek és lázadást szerveznek. Saul az elégetett holttestek között egyszer felfedezi a saját fiát, és ettől kezdve a férfit a menekülés helyett egy másik lehetetlen küldetés élteti: elhatározza, hogy kicsempészi a testet és keres egy rabbit, hogy méltó módon eltemethesse a gyermekét.
2. Schindler listája
Az 1993-ban megjelent film talán a legkultikusabb Holokauszt-film mind közül. Thomas Keneally regényét Steven Spielberg vitte vászonra 10 évvel a könyv megjelenése után. A film főhőse, Oskar Schindler üzletember és szerencsejátékos. A II. világháború legelején elkerül a megszállt Lengyelországba és azonnal megérzi, milyen hatalmas üzleti lehetőségek nyílhatnak meg előtte. Baráti kapcsolatok és némi ügyeskedés révén megszerez magának egy gyárat, a Deutsche Emailware Fabrikot, majd nem győz eleget tenni a beözönlő megrendeléseknek. Könyvelője, Itzhak Stern rábeszéli, hogy minél nagyobb számban foglalkoztasson zsidókat, így nemcsak olcsó munkaerőt talál magának, hanem segíthet a koncentrációs táborokban szenvedő embereken is.
Fotó: Entertainment Pictures / Northfoto
A gyár a zsidók egyetlen menedéke lesz, ám amikor a nácik 1944-ben bezáratják a helybéli táborokat és a rabokat Auschwitzba és Treblinkába küldik, Schindler, hogy megmentse a munkásait, némi korrupció árán rábeszéli a német hatóságokat, hogy a termelés szempontjából nélkülözhetetlen munkásokkal együtt a gyárat áttelepíthesse a cseh-lengyel határra, Brinnlitzbe. Ekkor készül el az 1100 nevet tartalmazó lista, amelynek résztvevői kalandos úton, de megmenekülnek a krematóriumokból. A Liam Neeson főszereplésével készült filmet 12 Oscar-díjra jelölték, ezekből hetet megnyert, köztük a legjobb filmnek, a legjobb rendezőnek, a legjobb könyvadaptációnak és a legjobb eredeti filmzenének járó elismerést.
1. Az élet szép
A listánk első helyére az 1997-ben készült, Roberto Benigni jegyezte olasz romantikus dráma került Benigni, Nicoletta Braschi és Giorgio Cantarini főszereplésével. A történet 1938-ban, a fasiszta uralom alatti Olaszországban játszódik és a nevetés és képzelet erejéről szól. Az állandóan álmodozó Guido a növekvő rasszizmus és szűklátókörűség közepette beleszeret visszafogott tanárnőjébe, Dorába. A csodaszép lány egy helyi náci tiszt menyasszonya, Guido pedig pincér az eljegyzésükön. A későbbiekben mindent elkövet, hogy a lányt eltérítse a tervezett, bánatos jövőjétől, amivel megkezdődik egy meseszerű szerelmi történet. Öt év múlva Guido és Dora házasok és van egy fiuk, Giousé. A politikai légkör egyre romlik, végül a félig zsidó Guidót táborba viszik a családjával.
Fotó: Miramax / Northfoto
Az apa, hogy túlélhesse a borzalmakat és hogy a fiát minél jobban megkímélje, kitalálja, hogy a történések csak egy játék része, amelyben a rabok a versenyzők és az őrök a játékvezetők. Miközben a film az önfeláldozásról és a szeretetről szól, a rendező komikusi képességei és chaplini stílusa igen élvezetessé teszik az alkotást, amely mindazonáltal megrázóan drámai módon mutatja be a fáradhatatlan emberi lélek küzdelmeit. Nem csoda, hogy a film '98-ban elnyerte az Arany Pálmát Cannes-ban, majd az Európai Filmakadémia fődíját, végül a hét jelölés közül három Oscar-díjat a legjobb külföldi filmért, a legjobb férfialakításért és a legjobb filmzenéért.