Statisztikák szerint egymilliárd kilométer megtétele során mindössze 0,07 ember veszíti életét repülőgép-balesetben, míg motoron ugyanez a szám 212, autóban pedig 7,2. Ha azonban mégis bekövetkezik a baj, egy kulcsfontosságú eszköz segíthet kideríteni, mi történt: a híres-hírhedt „fekete doboz”. Fotó: Gilles BASSIGNAC / Getty Images Hungary

1. Nem doboz, és nem fekete 

A „fekete doboz” elnevezés a média kreálmánya; szakmai nevén fedélzeti adatgyűjtő. Valójában gömb vagy henger alakú, mert ezek a formák jobban ellenállnak az ütközéseknek és a nyomásnak. A “fekete” elnevezés talán a belseje sötétségére, vagy a titkosságára utalhat, de valójában a készülék élénk narancssárga színű, hogy baleset esetén könnyebben megtalálják.

Fotó: Anadolu / Getty Images Hungary

2. Miért narancssárga? 

A nemzetközi narancssárga szín – amit a repülőgépipar és az űrkutatás is használ – biztosítja, hogy a „doboz” könnyen kiemelkedjen a roncsok között. Ez segíti a keresőcsapatokat a gyors beazonosításban.

Fotó: Oscar Siagian / Getty Images Hungary

3. Két típus egy eszközben 

A fekete doboz valójában két külön egységből áll: az egyik a repülési adatrögzítő (FDR), amely a repülőgép műszaki és repülési paramétereit, például a sebességet, magasságot és légköri viszonyokat rögzíti, több mint 88 különféle adatot tárolva, míg a másik a pilótafülke hangrögzítő (CVR), amely a pilóták beszélgetéseit, a kabin zajait és a figyelmeztető hangokat veszi fel, hogy segítse a balesetek okainak feltárását.

Fotó: Mark Wilson / Getty Images Hungary

4. Korlátozott tárhely a hangfelvételekhez 

A digitális eszközök akár 25 órányi repülési adatot tárolnak, de a pilótafülkei beszélgetések csak az utolsó két órát tartalmazzák. Ez a szabály azért született, hogy csak a legfrissebb, releváns információk maradjanak meg.

Fotó: Win McNamee / Getty Images Hungary

5. A farokrészben van a legbiztonságosabb helye 

A fekete dobozt általában a repülőgép farokrészében helyezik el, mert statisztikailag ez a legkevésbé sérülékeny terület baleset során. Ez növeli az esélyét annak, hogy a doboz túléli az ütközést.

Fotó: The AGE / Getty Images Hungary

6. Képes jelet adni a víz alatt 

Ha a repülőgép vízbe zuhan, a fekete doboz ultrahangos jeladója azonnal aktiválódik. Ez a jel 30 napig sugároz, másodpercenként egy jelet adva, akár 4200 méteres mélységben is.

Fotó: NurPhoto / Getty Images Hungary

7. Rendkívül strapabíró 

A fekete dobozt úgy tervezik, hogy a legszélsőségesebb körülményeknek is ellenálljon, például képes elviselni 3400 G-s ütéserőhatást, 1100 °C-os hőmérsékletet egy órán át, valamint a 6 kilométer mély víz nyomását is. A dupla burkolat, valamint az acél vagy titán anyag gondoskodik arról, hogy a benne tárolt adatok még ilyen körülmények között is sértetlenek maradjanak.

Fotó: New York Daily News Archive / Getty Images Hungary

8. Nem mindig egyszerű megtalálni 

Bár a doboz folyamatosan jelet ad, a keresőcsapatoknak a jeladó hatósugarában kell tartózkodniuk, ami körülbelül 25 km-es körzet. A tengeri balesetek esetén az áramlatok és a szél nehezíthetik a helymeghatározást.

Fotó: Science Society Picture Librar / Getty Images Hungary

9. Nem olcsó mulatság 

Egy fekete doboz ára 3,9 millió és 5,85 millió forint között mozog. Az eszköz értékét a strapabíró kialakítás és a balesetek okainak feltárásában játszott kulcsszerepe indokolja.

A jövő kilátásai: Bár a videofelvételi funkcióval ellátott fekete dobozok már elérhetők, a személyes adatok védelme érdekében ezek bevezetését egyelőre elhalasztották.

Fotó: Alexis DUCLOS / Getty Images Hungary