Az elmúlt időszakban a mesterséges intelligencia gyakorlatilag a mindennapi életünk szerves része lett. Sokan már egyszerű, hétköznapi kérdések megválaszolásában is a segítségét kérik, de persze nagyon hasznos lehet sokaknak a munkájuk során is. A technológia rohamléptekben fejlődik, és már olyan feladatok elvégzésére is képes, amiket néhány éve még elképzelni sem tudtunk. Van azonban, valami, amiről csak kevés szó esik. Egész pontosan arról van szó, hogy mi történik a háttérben akkor, amikor újabb és újabb feladatokkal bízzuk meg az AI-t.
Hasznos, de...
Igen, a mesterséges intelligencia sok értelemben hasznos, azonban a használatának vannak kevésbé látványos következményei is, az egyik ilyen a környezeti terhelés. Az AI-rendszerek működtetéséhez ugyanis hatalmas adatközpontokra van szükség, melyek jelentős mennyiségű energiát fogyasztanak. Emellett a hűtésükhöz vízre is szükség lehet, ami különösen aggasztó lehet olyan időszakokban vagy térségekben, ahol a vízkészletek eleve terheltek.
Az energiaigény
Korábbi becslések szerint egy-egy AI-használat víz- és energiaigénye önmagában nem tűnik nagynak, de ha világszerte emberek milliói használják naponta a rendszereket, a hatás már jóval jelentősebb lehet.
Ez főleg akkor vet fel kérdéseket, ha a technológiát nem fontos vagy hasznos célokra, hanem teljesen jelentéktelen kérésekre használják.
Felelős használat
Az AI-fejlesztő cégek ugyanakkor azt hangsúlyozzák, hogy a technológia hozzájárulhat tudományos áttörésekhez, például az energiahatékonyság vagy a klímavédelem területén. Ennek ellenére a jelenlegi működés energia- és erőforrásigénye komoly vita tárgya. Ahogy pedig egyre többen használják ezeket az eszközöket, úgy válik egyre fontosabbá a tudatos és felelősebb használat is.
(LadBible)
(Borítókép: Getty Images)