A tévék az elmúlt évtizedekben hatalmas fejlődésen mentek keresztül: a nehéz, katódsugárcsöves készülékeket felváltották a lapos, nagy felbontású plazma-, LCD-, LED- és OLED-tévék. Az okostévék megjelenésével azonban a készülékek már nem csupán műsorok megjelenítésére szolgálnak, hanem összetett számítógépekként alkalmazásokat futtatnak és adatokat is kezelnek – írja a Femcafe.
Ez új kérdéseket is felvet a felhasználók magánszférájával kapcsolatban. Sokan attól tartanak ugyanis, hogy az okostévéjük a szobában elhangzó beszélgetéseket is figyeli vagy lehallgatja.
Az okostévé már nemcsak tartalmakat jelenít meg, hanem adatokat gyűjt, felhasználói profilokat kezel, hangvezérlést fogad, és egyes készülékek kamerával vagy mikrofonnal is rendelkeznek. Emiatt sokan tartanak attól, hogy a készülékek a háttérben „hallgatóznak”, a félelem pedig nem teljesen alaptalan.
Korábban már adódtak ebből botrányok
2015-ben például a Samsung az adatvédelmi tájékoztatójával hívta fel magára a figyelmet és robbantott ki botrányt, amikor jelezte, hogy a hangvezérlés során a tévé rögzítheti és továbbíthatja a beszédet a gyártó szervereire. A közelmúltban pedig az LG-nek is magyarázkodnia kellett adatvédelmi aggályok miatt. A gyártók ugyanakkor azt állítják, hogy az adatgyűjtés a szolgáltatások fejlesztését, a személyre szabott ajánlásokat és a rendszer optimalizálását szolgálja.
Azt azonban hétköznapi felhasználóként nehéz megállapítani, hogy pontosan milyen adatokat továbbít a készülék. A hálózati forgalom elemzése ugyan lehetséges, ehhez azonban speciális eszközökre és szakértelemre van szükség. Az okostévé „lebuktatása” tehát otthoni körülmények között gyakorlatilag nem egyszerű.
Ezzel a módszerrel csökkenthetjük a kockázatot
A kockázatokat ugyanakkor csökkenthetjük: érdemes kikapcsolni a mikrofont, a kamerát és a hangvezérlést, valamint átnézni az adatvédelmi beállításokat. Csak azokat az okosfunkciókat célszerű engedélyezni, amelyekre valóban szükségünk van.
(Borítókép: Okostelevízió. Illusztráció: Getty Images)