Nem minden találmány története ért véget ott, ahol az alkotója eredetileg elképzelte.
A repülőgép, a dinamit, az atombomba vagy éppen a világháló nélkül egészen másképp nézne ki a világ. Az viszont már más kérdés, hogy a létrehozásukban részt vevők mit gondoltak róluk évekkel, évtizedekkel később.
Fotó: Bettmann / Getty Images
Orville Wright – a repülőgép
Orville Wright 1903-ban testvérével, Wilburral hajtotta végre az első sikeres motoros repülést. Néhány évtizeddel később pedig már azt is láthatta, mire képes ugyanez a technológia egy háborúban. A második világháborúban repülőgépekről bombáztak városokat és civil célpontokat, Wrightot pedig komolyan foglalkoztatta, hogy közvetve neki is része volt ennek az eszköznek a megszületésében. A repüléstől nem fordult el, a katonai felhasználását viszont nehezen tudta összeegyeztetni azzal, aminek annak idején a repülőgépet elképzelte.
Fotó: Camerique / Getty Images
Alfred Nobel – a dinamit
Alfred Nobel 1867-ben szabadalmaztatta a dinamitot. Az új robbanóanyag a nitroglicerinnél kezelhetőbb volt, ezért hamar elterjedt a bányászatban és az építkezéseken, de persze később katonai célokra is használni kezdték. Nobelt zavarta ez az irány, és abban bízott, hogy a fegyverek egyre nagyobb pusztító ereje egyszer talán éppen a háborútól rettenti el az országokat. A Nobel-békedíj megszületését gyakran ezzel a dilemmával is összekötik, bár ő maga már nem élte meg az első világháborút és azt a pusztítást, amelyet az ipari méretű hadviselés hozott.
Fotó: Bettmann / Getty Images
Robert Oppenheimer – az atombomba
Robert Oppenheimer a Manhattan-terv tudományos vezetőjeként az első atomfegyver létrehozásának egyik központi alakja volt. A sikeres kísérlet után alig néhány héttel Hirosimára és Nagaszakira is atombombát dobtak. Oppenheimer a háború után egyre nyíltabban beszélt a nukleáris fegyverek veszélyéről. 1945-ben Harry S. Truman elnökkel is találkozott, akinek azt mondta, úgy érzi, vér tapad a kezéhez. Később a nukleáris fegyverkezés korlátozását sürgette.
Fotó: PhotoQuest / Getty Images Hungary
Albert Einstein – az amerikai atomprogram támogatása
Einstein nem vett részt az atombomba megépítésében, neve mégis kapcsolódik az amerikai atomprogram történetéhez. 1939-ben aláírásával támogatta azt a Roosevelt elnöknek címzett levelet, amely arra figyelmeztetett, hogy Németország is megpróbálhat nukleáris fegyvert létrehozni. Utólag ezt már másképp látta, azt mondta, ha tudta volna, hogy a németek nem jutnak el az atombomba elkészítéséig, nem tett volna ilyen lépést. Később egyik legnagyobb hibájaként beszélt róla.
Fotó: Central Press / Getty Images Hungary
Tim Berners-Lee – a World Wide Web
Tim Berners-Lee 1989-ben dolgozta ki a World Wide Web alapjait. Az elképzelés egyszerű volt: az információkat könnyebb legyen megosztani, elérni és egymással összekapcsolni. A web időközben jóval több lett ennél, és nem minden változásnak örült az alkotója. Berners-Lee az álhírek, az adatgyűjtés, a hekkertámadások és az online visszaélések miatt is többször megszólalt. 2018-ban már arról beszélt, hogy lesújtotta, milyen irányt vett a rendszer, amelyet eredetileg az emberek szolgálatára hozott létre.
Fotó: Stefano Guidi / Getty Images Hungary
Geoffrey Hinton – a mesterséges intelligencia
Geoffrey Hinton kutatásai alapvető szerepet játszottak a modern mesterséges intelligencia fejlődésében, ezért gyakran az AI egyik keresztapjaként emlegetik. Ő azonban az utóbbi években inkább a veszélyekről beszél. Hinton attól tart, hogy a technológia túl gyorsan fejlődik, és olyan képességekre tehet szert, amelyek felett később nehéz lesz ellenőrzést gyakorolni. A Guardiannek adott interjújában úgy fogalmazott, az emberiség fordulóponthoz érkezett, és szerinte az AI kockázatait sürgősen komolyan kell venni. (LoveMoney)
