Valenciában sok furcsa dolog van, a legtöbbje elég jó, mi is írtunk már példul az ókori görög váza-aktokról a kikötőben. És akkor ott van még, hogy a város legnagyobb parkja egy korábbi folyómeder, ahol még egy mesébe is belecsöppenhetünk.
A belvárost körbeölelő Túria folyó legutóbb 1957 őszén okozott pusztító áradást, ezután elterelték a várostól délre. Hatalmas üres tér jött létre, amit közparkként 1986-ban adtak végül át, a különböző részeit más-más funkciókkal ruházták fel a várostervezők és az építészek.
Északon a szavannákat utánozza egy állatkert, délen a halak és halcsontok formái inspirálták a Művészet és Tudomány Városát, a kettő közötti parkot meg átívelik a 18. században épült hidak, lent pedig futnak, bringáznak, pihennek a felnőttek. Persze az is furcsa, hogy baseballpálya is van itt, de végül is a furcsa amerikai sport eljuthatott Spanyolországba, hisz a spanyolajkú Kubában is igen népszerű.
A gyerekek viszont – ha már a park önmagában nem lenne elé bizarr – egy hetven méter hosszú, betonból készül Gulliveren tehetnek úgy, mintha lilliputiak lennének. Lekötözniük persze nem kell, de különféle csúszdákon és mászókákon játszhatják el, hogy ők az éppen aktuális kedvenc rajzfilm-szuperhőseik.
A felnőttek – különösen a mérnökök – igen cselesek azért, mert a játszótér teknője víznyelőként is szolgál, hogy elvezesse az esővizet, amikor évente egyszer-kétszer nagyon rövid időn belül hatalmas mennyiségű csapadék esik a volt folyómederre és a városra.
