DSC8755

Vadon János: „Nem vagyok megélhetési celeb, csak olyan műsort vállalok, amivel azonosulni tudok”

2022.09.19. 19:53

Várfoglalók címmel tűzi képernyőre a Spektrum vadonatúj saját gyártású sorozatát, amelyben Vadon János az ország legtitokzatosabb középkori várairól rántja le a leplet. A műsor sajtótájékoztatóján az ismert rádiós több kulisszatitkot is elárult a Velvetnek.

A műsorvezetőről köztudott, hogy hatalmas várimádó, így testhezálló feladat volt számára bemutatni Magyarország kevésbé ismert, ám annál izgalmasabb várait. Helyi szakértők, várbarátok, régészek, várkapitányok is megszólalnak a sorozatban, melyben Vadon szerint információban és humorban nem lesz hiány.

Több mint 5000 kilométert tettek gyalogosan, autóval, kenuval, kerékpárral, lovon, lovashintón vagy adott esetben szamárháton.
Több mint 5000 kilométert tettek gyalogosan, autóval, kenuval, kerékpárral, lovon, lovashintón vagy adott esetben szamárháton.
Fotó: Kaszás Tamás/Index

A "szerelmet", az önazonosságot keresem egy műsorban, hogy az adott feladat mennyire komfortos számomra. Nem vagyok megélhetési celeb, csak olyan műsort vállalok, amivel azonosulni tudok. A népszerűséget nem kívánom forintokra váltani. A rádió révén mindenki, beleértve a kollégákat és a hallgatókat tisztában volt azzal, mennyire szeretem a várakat, a történelmet, így nem volt kérdés, hogy vállalom-e.

– kezdte a kerekasztal-beszélgetésen a rádiós, aki szívügyének érezte, hogy foglalkozzon ezekkel az épületekkel.

Vadonról köztudott, hogy hatalmas várimádó.
Vadonról köztudott, hogy hatalmas várimádó.
Fotó: Kaszás Tamás/Index

Számtalan műsort láttam ebben a témában, magyart és külföldit egyaránt, de mindig azt éreztem hogy akik készítik, kívülállók. Engem ezek a helyek tényleg érdekelnek, emellett azok az emberek, akik próbálják “életben tartani”, fenntartani őket az utókor számára. És persze az egykori lakók.

Sokszor úgy megyünk el egy-egy vár mellett, hogy fel sem fogjuk, mennyi mindent köszönhetünk azoknak, akik ott éltek és haltak évszázadokon át. Ezek a "névtelen hősök" nem mindig kapják meg azt a megbecsülést, amit megérdemelnének. Drégely vára kapcsán is kit ismerünk? Tudjuk a két apród nevét (szerk. Libárdy és Sebestyén), illetve a várkapitányét (szerk. Szondi György), a többiekét, akik szintén mártírhalált haltak, nem. Mi nekik is emléket akarunk állítani.

Én imádom ezt csinálni! A szívem megtelik melegséggel, amikor a műsor képkockáit nézem. Az egyik forgatási napon például csak úgy belém hasított a gondolat, hogy basszus, nekem ezért fizetnek is!

– mesélte. Vadon János a beszélgetés alatt a Velvetnek elmondta, hogy a tanítás mellett a hagyományőrzést, illetve a magyar értékek megőrzését is fontosnak tartja, melyre ez a műsor felhívhatja a figyelmet.

Az emberek fejében sokszor nem áll össze, hogy a történelem, a múlt építőkockáiból áll, melyek egymásra rakódnak. Ezekre az építőkockákra épül a jelenkor. Ha anno ezek az emberek más döntéseket hoznak, más utat választanak, talán nem is lennénk most itt.

Mi például lehetnénk akár egy iszlám ország is. A végvárak hősei a török hódoltság idején az életüket áldozták azért, hogy ez ne így történjen. Generációk sora állta a sarat. Ezért is remélem, hogy ez a sorozat segít abban, hogy a nézők másképp tekintsenek a várainkra, ezekre a sokszor csak térdig érő romocskákra.

A gyökereinket ápolni kell. Magyarország tele van értékekkel, itthon is számtalan kincs van, melyeket bejárhatunk. Sokszor mondom, hogy a "csonka tornyok" és a "puszta tornyok" országa vagyunk, de ezek a tornyok valamikor egy falunak vagy egy városnak a központjai voltak. Amit most látsz omladozni magányosan a "semmi közepén", azt valamikor egy virágzó település vette körül, amiket a történelem viharai elsöpörtek.

– mondta a műsorvezető.

Mohi is ilyen virágzó település volt, innen kapta a műsorvezető ezt az 500-600 éves kulcsot. Vadon kedvéért restaurálták.
Mohi is ilyen virágzó település volt, innen kapta a műsorvezető ezt az 500-600 éves kulcsot. Vadon kedvéért restaurálták.
Fotó: Kaszás Tamás/Index

Bár a legtöbb régészt sokan kis ecsetekkel, spatulákkal, zászlócskákkal képzelik el, a műsorvezető erről is lerántja a leplet.

Érdekesség, hogy Mohinál a régész szakértőnk elmondta, hogy a legjobb barátjuk például a csalán. Ennek oka az, hogy a csalán a nitrogéndús helyeket szereti, a nitrogén pedig ott szabadul fel, ahol tetemek bomlanak. Tehát, ha egy régész egy területen azt látja, hogy sok csalán van, akkor valószínűleg azon a helyen valamilyen emberi, vagy állati maradványnak kell lennie. Ilyen a munkájukat segítő módszer még, hogy ha a régészek egy régen elpusztult település romjaihoz mennek, először betájolják.

Megállnak a település szélén, letérdelnek, és ahol "horpadást" látnak a földben, valószínűleg ott lehetett a település központja. Mivel a templomot általában stabil kő alapra építették, a település pusztulásakor pedig, amikor széthordták a maradványokat, mi volt az, amit biztosan elvittek? Az alapozáshoz használt masszív köveket. Ahol tehát a "horpadás" van, az lehetett az egykori falu vagy város szíve.

Ezek olyan "apróságok", melyeket mi nem veszünk észre, csak a szakemberek. A Várfoglalók ezért is lehet érdekes sokak számára, mert a látvány, a hagyományőrzés és a szórakoztatás mellett igyekszik egy kis tudást is átadni.

– tette hozzá Vadon. A sorozat új részeit minden vasárnap 16:30-kor láthatják az érdeklődök.

(Borítókép: Vadon János Várfoglalók sajtótájékoztató Fotó: Kaszás Tamás/Index)