Várfoglalók címmel tűzi képernyőre a Spektrum vadonatúj saját gyártású sorozatát, amelyben Vadon János az ország legtitokzatosabb középkori várairól rántja le a leplet. A műsor sajtótájékoztatóján az ismert rádiós több kulisszatitkot is elárult a Velvetnek.
A műsorvezetőről köztudott, hogy hatalmas várimádó, így testhezálló feladat volt számára bemutatni Magyarország kevésbé ismert, ám annál izgalmasabb várait. Helyi szakértők, várbarátok, régészek, várkapitányok is megszólalnak a sorozatban, melyben Vadon szerint információban és humorban nem lesz hiány.
A "szerelmet", az önazonosságot keresem egy műsorban, hogy az adott feladat mennyire komfortos számomra. Nem vagyok megélhetési celeb, csak olyan műsort vállalok, amivel azonosulni tudok. A népszerűséget nem kívánom forintokra váltani. A rádió révén mindenki, beleértve a kollégákat és a hallgatókat tisztában volt azzal, mennyire szeretem a várakat, a történelmet, így nem volt kérdés, hogy vállalom-e.
– kezdte a kerekasztal-beszélgetésen a rádiós, aki szívügyének érezte, hogy foglalkozzon ezekkel az épületekkel.
Számtalan műsort láttam ebben a témában, magyart és külföldit egyaránt, de mindig azt éreztem hogy akik készítik, kívülállók. Engem ezek a helyek tényleg érdekelnek, emellett azok az emberek, akik próbálják “életben tartani”, fenntartani őket az utókor számára. És persze az egykori lakók.
Sokszor úgy megyünk el egy-egy vár mellett, hogy fel sem fogjuk, mennyi mindent köszönhetünk azoknak, akik ott éltek és haltak évszázadokon át. Ezek a "névtelen hősök" nem mindig kapják meg azt a megbecsülést, amit megérdemelnének. Drégely vára kapcsán is kit ismerünk? Tudjuk a két apród nevét (szerk. Libárdy és Sebestyén), illetve a várkapitányét (szerk. Szondi György), a többiekét, akik szintén mártírhalált haltak, nem. Mi nekik is emléket akarunk állítani.
Én imádom ezt csinálni! A szívem megtelik melegséggel, amikor a műsor képkockáit nézem. Az egyik forgatási napon például csak úgy belém hasított a gondolat, hogy basszus, nekem ezért fizetnek is!
– mesélte. Vadon János a beszélgetés alatt a Velvetnek elmondta, hogy a tanítás mellett a hagyományőrzést, illetve a magyar értékek megőrzését is fontosnak tartja, melyre ez a műsor felhívhatja a figyelmet.
Az emberek fejében sokszor nem áll össze, hogy a történelem, a múlt építőkockáiból áll, melyek egymásra rakódnak. Ezekre az építőkockákra épül a jelenkor. Ha anno ezek az emberek más döntéseket hoznak, más utat választanak, talán nem is lennénk most itt.
Mi például lehetnénk akár egy iszlám ország is. A végvárak hősei a török hódoltság idején az életüket áldozták azért, hogy ez ne így történjen. Generációk sora állta a sarat. Ezért is remélem, hogy ez a sorozat segít abban, hogy a nézők másképp tekintsenek a várainkra, ezekre a sokszor csak térdig érő romocskákra.
A gyökereinket ápolni kell. Magyarország tele van értékekkel, itthon is számtalan kincs van, melyeket bejárhatunk. Sokszor mondom, hogy a "csonka tornyok" és a "puszta tornyok" országa vagyunk, de ezek a tornyok valamikor egy falunak vagy egy városnak a központjai voltak. Amit most látsz omladozni magányosan a "semmi közepén", azt valamikor egy virágzó település vette körül, amiket a történelem viharai elsöpörtek.
– mondta a műsorvezető.
Bár a legtöbb régészt sokan kis ecsetekkel, spatulákkal, zászlócskákkal képzelik el, a műsorvezető erről is lerántja a leplet.
Érdekesség, hogy Mohinál a régész szakértőnk elmondta, hogy a legjobb barátjuk például a csalán. Ennek oka az, hogy a csalán a nitrogéndús helyeket szereti, a nitrogén pedig ott szabadul fel, ahol tetemek bomlanak. Tehát, ha egy régész egy területen azt látja, hogy sok csalán van, akkor valószínűleg azon a helyen valamilyen emberi, vagy állati maradványnak kell lennie. Ilyen a munkájukat segítő módszer még, hogy ha a régészek egy régen elpusztult település romjaihoz mennek, először betájolják.
Megállnak a település szélén, letérdelnek, és ahol "horpadást" látnak a földben, valószínűleg ott lehetett a település központja. Mivel a templomot általában stabil kő alapra építették, a település pusztulásakor pedig, amikor széthordták a maradványokat, mi volt az, amit biztosan elvittek? Az alapozáshoz használt masszív köveket. Ahol tehát a "horpadás" van, az lehetett az egykori falu vagy város szíve.
Ezek olyan "apróságok", melyeket mi nem veszünk észre, csak a szakemberek. A Várfoglalók ezért is lehet érdekes sokak számára, mert a látvány, a hagyományőrzés és a szórakoztatás mellett igyekszik egy kis tudást is átadni.
– tette hozzá Vadon. A sorozat új részeit minden vasárnap 16:30-kor láthatják az érdeklődök.
(Borítókép: Vadon János Várfoglalók sajtótájékoztató Fotó: Kaszás Tamás/Index)