Nagyon izgalmas szériává kezdi kinőni magát az a sorozat, amit anno Olaszországgal kapcsolatosan indítottunk be, és ami most teljesen spontán reneszánszát éli: arról írnak Magyarországról külföldre költözött olvasóink, mik azok a dolgok, amihez számukra a legnehezebb hozzászokni az adott országban. A következő helyek kerültek eddig sorra az utóbbi időben:

• Görögország,
• Svájc,
• Bajorország és
• Anglia.

Érkezett egy újabb levél, ezúttal Tímea álnevű olvasónktól, akinek ezúton is nagyon köszönjük, hogy írt. Egy olyan helyről jelentkezett ő, ami valószínűleg sokakat fog érdekelni, hiszen turistaként rengetegen jártak már itt, ezért valami képünk biztosan van a világ egyik leghíresebb városáról. Amint azt a címből ön már rég tudja, Párizsról van szó, ami természetesen elég más arcát mutatja a helyi lakosoknak, mint a turistáknak.

Tímea 10 olyan dolgot írt meg, amiről a mai napig úgy érzi, hogy bosszantó, illetve megnehezíti az életet Párizsban, de aztán hozzátesz még 7 egyebet, amik szintén meghökkentik minden egyes alkalommal, azonban pozitívnak találja őket. Így van ez: néha a jóhoz is nehéz hozzászokni! Ha ön is hozzá tudna tenni pár dolgot a saját második, Magyarországon kívüli otthonával kapcsolatban, kérjük, írjon nekünk e-mailt ön is erre a címre! És ezek után nem húzzuk tovább az időt, olvassuk végre Tímea benyomásait-tapasztalatait Párizsról!

Testfestéstől eltekintve teljesen pucérak voltak, körbejárták az egész várost. Hiába, Zürichben fesztiválja is van a meztelenkedésnek. Kattintson a pixelezetlen fotókért!

A most publikált képeket egy amerikai nő csinálta, aki 1984-ben, 23 évesen ment el Leningrádba. Szerelmes is lett egy szovjet rocksztárba, évekre kintmaradt.

Van egy olyan sorozatunk az Európa blogban, aminek a témája az, hogy mi az, amit külföldön a legnehezebb megszokni egy magyarnak. A legutóbbi ilyen poszt Bajorországgal foglalkozott, amiben egy ott élő olvasónk írta le azokat a pozitív, illetve negatív dolgokat, amiken két év után is meghökken.

Erre a posztra válaszul érkezett Sarolta álnevű olvasónk alábbi levele, aki már 10 éve él Cambridge-ben. Ő nem úgy fogalmaz, hogy ezeket a dolgokat ne tudná megszokni, hanem azt mondja, számára ezek a legnagyobb különbségek a kinti és a hazai élet között, így ezúttal a poszt címe is ezt tükrözi. Sarolta nem szedte pontokba a levelét, de a könnyebb követhetőség kedvéért ezt megtettem én, szóval a beékelt közcímek nem Saroltától vannak, hanem én tettem bele. Tényleg nem direkt van, de megint éppen 9 pont jött össze.

Ha ön is élt már külföldön, vagy esetleg most él kint, az ön tapasztalataira is kíváncsiak lennénk, főleg akkor, ha olyan országról volt szó, amelyet még nem említettünk mostanában ebben a sorozatban (anno Olaszországgal indítottunk, a legutóbbi posztok pedig Svájccal és Görögországgal foglalkoztak)! Ha van kedve írni, várjuk levelét a Velvet e-mailcímére, amit a poszt legalján található keretes szintén tartalmaz.

A székesegyház 16 méter magas főhajójának végében áll a látványosság, amihez a templom papja is ragaszkodott, el is mondta, miért.

Évekkel ezelőtt indítottunk egy posztsorozatot arról, hogy külföldre költözött magyaroknak miket a legnehezebb megszokni új/második hazájukban. Teljesen spontán módon nemrég újraindult a sorozat egy Görögországban élő olvasónknak köszönhetően, és most megint kaptunk e-mailben egy roppant érdekes listát, ezúttal Bajorországról. A beküldő álneve legyen Rebeka, és nézzük, milyen bevezetőt írt ő a leveléhez!

Több mint két éve élek Bajorországban, így lassan kezdek beilleszkedni, de még mindig vannak dolgok, amik megdöbbentenek. Mivel viszonylag sokat járok Budapestre is, ezért ezek a különbségek még inkább szembeszökők tudnak lenni.

Szándékosan nem Németországot írtam: ez egy hatalmas ország, mindig meglepődöm, hogy még Bajorországon belül is simán vannak 400km-es távolságok és valóban „ország”, autonóm területként működik. Ráadásul állítólag nagyon különbözik a többi német tartománytól, bár erről közvetlen tapasztalatom nincsen. Összegyűjtöttem pár dolgot, jót is, rosszat is, ami két év után is meg tud lepni.

Érdekes, hogy ebben a sorozatban annak idején rengeteg országról volt szó, de pont Németországról még sosem mesélt senki, szóval ezért különösen örültünk Rebeka beszámolójának. Persze amint ő maga figyelmeztet, mindez csak az ország déli részén elhelyezkedő Bajorországra érvényes, arra a tartományra, aminek a fővárosa München, és amelyről a leggyakrabban az Oktoberfest kapcsán szoktunk hallani. (A fenti borítókép is ezen az eseményen készült, méghozzá 2010-ben, és ha ön nem ismerte volna fel: Kim Kardashian látható rajta!)

Hát végre itt az ideje, hogy egy kicsit többet is megtudjunk a bajorokról annál, hogy októberben (és nyilván az év más szakaiban is) rengeteget söröznek! Íme 9 dolog, jók és rosszak egyaránt, amikre Rebeka azt mondja, hogy két év alatt sem tudta őket megszokni Bajorországban.

Az ascoti derbi után szabadon az írek is felkapták mókás fejfedőiket.

A megszállott instagramozók egy jó képért szinte mindenre képesek, még az sem érdekli őket, hogy amit gyönyörű szép, kristálytiszta vizű tónak néznek, valójában egy elhagyatott bányához tartozó veszélyes anyagokat rejtő tó. 

A fenti képen is látható bányató Észak-Spanyolország egyik régiójában, Galíciában található, és valójában egy elhagyatott wolframacél bánya része. Élénk kék színét pedig, ami annyira megtetszett a turistáknak, nem az anyatermészetnek, hanem a különböző vegyszereknek köszönheti. 

Friss kutatások szerint Hollandiában 358 méhfajta található, aminek több mint a fele a kihalás szélén áll. A városvezetés elhatározta, hogy megmenti a rovarokat, amit egy nagyon rendhagyó módon szeretne elérni: méhbaráttá tette a buszmegállóikat. 

Egészen pontosan 316 utrechti buszmegálló tetejét tették otthonossá a méhek számára, úgy, hogy különböző növényekkel ültették tele, amit a méhek be tudnak porozni.

A különleges tengerpart az UNESCO Világörökségi listáján is rajta van, rengeteg állat és növény élőhelye.

Hiszi vagy nem, évről évre kutatásokat végeznek, hogy kiderítsék, melyik az adott évben a legboldogabb ország. A World Happiness Report igen hosszasan és professzionálisan magyarázza, milyen alapelvek mentén állították össze a listát. 

A tanulmány vizsgálja például azt is, hogyan változott meg a boldogság fogalma, vagy az emberek szavazási szokásai, mi a helyzet a jóléti államokkal, az amerikaiak függőségei és boldogtalansága pedig egy külön fejezetet kapott. 

Meglepő művészeti alkotás jelent meg az amerikai first lady szülővárosa, Sevnica mellett. A közel 3 méteres szobrot egy helyi favágó, Ales Zupevc készítette, a munkafolyamatot pedig mint egy művészfilm formájában a Youtube-ra is feltöltötte.

Az emberek vegyes érzelmekkel fogadták a meglehetősen amorf emlékművet, amely Melania Trumpot ábrázolja. Zupevc egy fából vágta formára az amerikai elnök feleségének alakját, ruhája színének pedig azt az ikonikusnak számító púderkéket választotta, amelyet Melania  2017-ben viselt férje elnökké avatásán - írja a New York Times.

Bajorországban, Hilpoltstein környékén zajlik a jelen poszt megjelenésekor a Datev Challenge Roth nevű triatlonverseny. Ez már a 18. alkalom, hogy megrendezik ezt az eseményt, ami 3,8 km úszással kezdődik, ezt 180 km biciklizés követi, és ezt a hagyományoknak megfelelően egy maraton lefutásával vezetik le a versenyzők. Az úszás elrajtolásakor Daniel Karmann fotós remek képeket készített a sok egyenruhás sportolóról, amint nagy tömegben vágtak neki széles karcsapásokkal a távnak, szerintünk az alábbi simán megérdemli a nap képe címet.

Kattintson a képre nagyobb verzióért!

Fotó: picture alliance / Getty Images Hungary

Családi okokból évekig Olasz- és Magyarország között ingázva éltem, az év egyik felét Budapesten töltve, a másikat kint. Aztán az élettársam munkája miatt változott az életünk, és két évig Olaszország helyett Svédországba ingáztam ki, majd amikor ennek a periódusnak vége lett, és elkezdtem újra huzamosabb időszakokat Torinó és Milánó környékén tölteni, írtam egy cikket azzal a címmel, hogy 12 dolog, amit nem lehet megszokni Olaszországban. Pár hete valamiért újra terjedni kezdett a Facebookon ez a cikk, és ennek kapcsán kaptunk egy olvasói levelet egy Görögországban élő olvasónktól 10 dologról, amit ő nem tud megszokni a kinti léttel kapcsolatban. Erről a levélről pedig az jutott eszembe, hogy mivel egy újabb váltás miatt az elmúlt két évnek majdnem a felét Svájcban töltöttem, talán érdekes lehet még egy folytatás ebben a jó régen indult sorozatban, ezúttal Svájcról.

Elöljáróban annyit, hogy a perspektívám továbbra is elég egyéni: bár elég sok időt töltök újabban Svájcban, távolról sem vagyok kint állandóan. Ezen kívül tudni kell, hogy Svájc egyes részei között hatalmasak a különbségek, és amit itt írok, az elsősorban Zürichben, illetve annak környékén szerzett tapasztalatokon alapul. A francia és olasz nyelvű kantonokban egészen biztosan sokban más az élet, mint ahogy más valószínűleg egy kisebb hegyi faluban is. Zürich egyáltalán nem egyenlő Svájccal.

Az egyik leghíresebb gyakorló muzulmán brit is részt vett a pride-on, amit Londonban a budapesti felvonulással nagyjából egyszerre tartottak.

Így ünnepel Windsorban a hercegrajongó kemény mag.

Szinte az Európa blog indulása óta követjük figyelemmel Dániel történetét, aki immár bő hat éve él Ausztriában, és 2017 januárja óta többször is írt nekünk arról, milyen számára a kinti élet. Másfél éve nem hallottunk felőle, de most újra jelentkezett egy levéllel, ami négy témával foglalkozik, a címben kiemelt mesterképzés ezek közül csak az egyik. Nézzük, olvassuk!

Különleges helyen trónolhatnak azok a szerencsések, akik idén ellátogattak a Glastonbury fesztiválra.

A Velveten is olvasható volt, hogy Cristiano Ronaldo jelenleg a francia Riviérán nyaral, amiről a futballista maga is beszámolt az Instagramján. Nos, kaptunk egy videót valakitől, aki testközelből tapasztalhatta, amiről a hírek szóltak: olvasónk, Rieder Gábor Monte-Carlóban összefutott Ronaldóval, és filmre vette, ahogy a sportoló a családjával együtt a kikötőben kiszáll a jachtból és beszáll egy autóba. Ezúton is köszönjük Gábornak a videót!

Egy tipikusan brit esemény az ascoti derbi: van lóverseny, van nagy kiöltözés, van nagy piálás, de ott vannak a királyi fenségek is, amint azt ezen a héten már mutattuk. Ebben a heti trendben még egyszer visszatekintünk erre a többnapos eseményre, különösképpen az itt felvonultatott kalapmennyiségre. A britekre jellemző egy bizonyos típusú excentrikus öltözködés, és ez gyakran a különleges fejdíszekben nyilvánul meg. Az idei ascoti derbi legextrább kalapjai közül azokat válogattuk össze alább, amik az absztrakt-nonfiguratív díszítés helyett valami konkrétat ábrázoltak.

2013-ban éppen visszatértem egy hosszabb skandináv tartózkodás után Olaszországba, ahol korábban egy hat éves periódus nagy részét töltöttem. Ekkor írtam egy cikket azokról a dolgokról, amik olyan jók vagy olyan rosszak Olaszországban, hogy egyszerűen képtelen vagyok megszokni őket. Ez a cikk a héten valamiért újra terjedni kezdett a Facebookon és bekerült a leglájkoltabb cikkek közé – hiába, a téma most sem kevésbé aktuális, mint bármikor.

Úgy tűnik, 5 év elteltével ugyanannyira megmozgatja olvasóinkat ez a téma, mint annak idején, hiszen nemcsak lájkok érkeztek, hanem egy olvasói levél is jött, amiben egy Görögországban élő, Mária álnevű olvasónk osztja meg benyomásait az Európa délkeleti részén fekvő országról – sőt, a levél mellé fényképeket is kaptunk Máriától, ezekkel illusztráltuk az alább olvasható levelet.

Ha ön is élt már Magyarországon kívül, vagy esetleg most tartózkodik kint, talán az alábbi beszámolótól önnek is megjön a kedve a meséléshez. Amennyiben így van, kérjük, küldje be nekünk az ön által ismert ország megszokhatatlan dolgait e-mailben a Velvet szokásos címére!

Remek fotók érkeztek délolasz élőhalottakról, lapozza végig, ha van kedve! De vigyázat, ez csak a kezdet, lesz Horrorfesztivál is Nápolyban!

Skócia kellős közepén, egy Pitlochry nevű városkában nyílik június 15-én Anglia legelső vegán szállodája, ahol az utolsó pipereeszközig minden tökéletesen megfelel a vegánok elvárásainak. 

Ezen a térképen láthatja, hogy az már nem annyira egyedülálló jelenség, hogy a szállodáknak van vegán változata is, mindenesetre Nagy-Britanniában 2019 nyarán nyílik meg az első ilyen hely.  Európában eddig Németországban, Olaszországban, Görögországban és Ausztriába létezett állati eredetű anyagokat tartalmazó termékektől mentes szálloda, de Mexikóban és  Új-Zélandon is van már hasonló. 

A két vezető politikus találkozása apropóján mutatunk még 10 fotót, amin II. Erzsébet amerikai elnökkel találkozik. Mind a tízen egy-egy másikkal.

Szombat este-éjszaka volt Tel Avivban az idei Eurovíziós dalfesztivál döntője, amin sztárvendégként a szavazás alatti szünetben fellépett Madonna, előadva milliomodszorra az idén 30 éves Like a Prayer című számot, és először a Future című dalt megjelenés előtt álló új albumáról. A fellépésről készült a borítóképként használt fotó.

2010 óta nem fordult elő, ami idén: magyar fellépő nem volt a döntőben. Szavazni azért itthonról is lehetett, és magyar zsűri is volt, így az egyetlen magyar vonatkozása az estnek az volt, amikor a Petőfi rádióból és a Duna TV-ről ismert Forró Bence bejelentkezett a műsorba szűk fél perc erejéig.

Forró Bence bejelentkezik az Eurovízió döntőjébe.

Fotó: eurovision.tv

A kortárs képzőművészet gyakran a mennyiséggel tud drámai hatást elérni, pontosan ehhez a húzáshoz folyamodott most a fenti borítóképen látható Ottmar Hörl: fogta és levitt 700 darab, egyenként 1-1 méter magas, mosolygó Beethoven-szobrot a Münsterplatzra Bonnban. A végeredmény annyira látványos, hogy az alábbi képet önhatalmúlag azonnal megtettem a nap képének.

Ha még nagyobb méretben szeretné élvezni a nap képét, klikkeljen a fotóra!

Fotó: picture alliance / Getty Images Hungary

Van néhány elég fura szokás Németországban, ami május első napján minden évben előjön: piálás, falopás és a titkos szerelmek felfedése. A németországi The Local újság szedte össze ezeket, hát nézzük, többek között miket művelnek a németek ilyenkor!

A királynőnek április 21-én van a születésnapja. Ez az igazi születési dátuma, ez van a személyi igazolványán. Viszont van neki egy másik születésnapja is, ami úgy ismert, mint a hivatalos születésnapja, ami általában június második szombatján esedékes. Mondhatnánk, hogy nagy királynak érezheti magát, hogy ezt is megengedheti magának, de az egészet nem is ő találta ki, illetve jó oka van ennek is.

Kezdjük ott, hogy VII. Edward király és kétszer ünnepelte egy évben, hogy idősebb lett. Ő november 9-én született, de általában májusban vagy júniusban volt az ünnepség. Ennek az volt az oka, hogy a napján nem tudtak volna királyi módon ünnepelni, így megvárták, hogy jó idő legyen. II. Erzsébetnél is ugyanez a helyzet: június második szombatján kellemesebb a kinti hőmérséklet a szülinapi ünnepséghez, nem kell a szeszélyes áprilisi időjárásnak kiszolgáltatnia magát és családját.

(royal.uk)

San Cassioano egy festői szépségű olasz város, mely az Alpok lábánál terül el. A 13. században alapított város mégsem csodálatos panorámája, hanem az itt található több tucatnyi (!) Michelin-kalauzba beválogatott étterme miatt érdemel meg egy kitérőt, ha arra jár.

A brit királyi család népszerű tagja egy balettórát látogatott meg, és ha már ott volt...