Hogy hívják Schobert Norbert kutyáját?

2014. október 30-án unottan a naptárra pillantottam, és hirtelen a kétségbeesés lett úrrá rajtam:

Azonnal a legközelebbi újságárushoz siettem, ahol még épp idejében csíptem el kedvenc kiadványomat, amit nem azért szeretek annyira, mert 490 forintba kerül, hanem mert valamilyen különös oknál fogva rendkívül élvezem az olvasását. Talán azért lehet ez, mert az Update életérzés olyan távol áll a személyiségemtől, mint a tűz és a víz egymástól, de az ellentétek állítólag vonzzák egymást, és az ember szereti megismerni azt, amit megérteni képtelen.

A gyermeki izgalommal kinyitott magazinban ezúttal a nem volt szó a szerelem-diétáról, de azt megtudtam, mi Schoberték kutyájának neve, meg hogy a reggelizés nagyon fontos, a 26. oldalra érkezve pedig egy igazán váratlan dolog fogadott. Ezen az oldalon egy feltüntetett szerző nélküli cikket olvashatunk az Update 1 croissant-ról, amelynek alacsony energiatartalma és védőgázas csomagolása lehetővé teszi, hogy „az egész család számára juthasson belőle”. Ha valaki ezzel még nem éri be, Schobert – szerzőnév hiányában ugyanis csak arra tudok gondolni, hogy a cikk a főszerkesztő munkája –a croissant tápértékadatai mellett annak eredetével is megismertet bennünket. Íme a történet az Update magazin tolmácsolásában:

Papíron így nézett ki:

Amikor ennek a végére értem, egy kicsit meglepődtem, mert napjainkban, amikor mindent hungarikumnak kiáltunk ki, pont egy igazolhatóan magyar találmányra nem hívjuk fel lépten-nyomon a figyelmet? Hogyhogy nem tud erről senki? Kiválasztottnak éreztem magam, és úgy döntöttem, én fogom elhíresztelni az univerzumban: a croissant hungarikum! A világhírnév megszerzésének tervezgetése közben újra elolvastam a szöveget, és figyelmes lettem dolgokra, amik a hungarikum szó olvasása után először elkerülték a figyelmemet:

„A  16. század végén  a törökök Budát ostromolták, [...] Csakhogy a pékek kora hajnalban [...] riadót fújtak, így  az ellenségnek vissza kellett vonulnia.”

És ekkor rájöttem, hogy valami nem stimmel. Fejből nem tudtam, mi, mert világ életemben rossz voltam töriből, úgyhogy kikerestem a másodikos történelemkönyvemből az időszakra vonatkozó részt, amelyből kiderült,

hogy a törökök a 16. század elején akarták megostromolni Budát, és ez sikerült nekik.

Most akkor bevették Buda várát vagy sem, meg különben is, mikor? Ha Schobert csak azzal nincs tisztában, hogy az 1529. nem a 16. század vége, hanem az eleje, még mindig nem értem, éltek-e a magyarok török hódoltság alatt évtizedekig vagy sem. Az Update magazin név nélküli, történelemkönyvi tényeket meghazudtoló cikkírójának, vagy Száray Miklósnak, a történelemtanárnak higgyek? Úgy döntöttem, a legmegbízhatóbb forrást választom és rákeresek az interneten.

„A legendák közé tartozik a történet, amely szerint [a süteményt] Európában találták fel [...] Budán; vagy más források szerint Bécsben, 1683-ban, hogy megünnepeljék a törökök keresztény erővel való kiűzését, utalásként a török zászlón látható félholdra, amikor is pékek egész éjszaka fent voltak, és hallották a zajt az alagútban [amit a betörni készülő törökök okoztak], így időben riadót tudtak fújni.”
– írja az angol Wikipédia, mert a croissant akkora hungarikum, hogy a magyar nem is ír róla semmit. Ami a történelmet illeti, Bécs várát amúgy a történelemkönyv szerint sem sikerült bevenni, bár ez még mindig nem a 16., hanem a 17. század végén történt, sőt, ekkor nyomozva arra is rájöttem, hogy Marie Antoinette sem a 17., hanem a 18. században élt.

Annyit azért még érdemes hozzátenni, hogy tényleg teljesen a végére járjunk a nagy croissant-gate-nek, hogy a francia Wikipedia a francia konyha egyik büszkeségének történetéről azt írja, hogy Franciaországban a XIX. század első harmadában jelent meg, amikor két osztrák pék nyitott a városban egy pékséget. Itt még nem a most ismert, vajas tésztás, omlós, foszlós finomságot árulták, hanem kb. azt a kiflit, amit mi is ismerünk, és ami a XIII. század óta létezik Európának ezen a felén, ahol a magyarok is élnek. Olyannyira kelet-európai ez a péksütemény, hogy még a francia Wikipedian is kipferl vagy kifli néven hivatkoznak rá.

Aztán a Kelet-Európában, de különösen a híres osztrák pékhagyományokban jelen lévő péksüteményt kezelésbe vette a francia konyha, és szép lassan kialakult az a croissant, ami aztán meghódította a világot. És, hogy ez mikor történt? Hát, a XX. század elejére datálják a croissant elterjedését a mai formájában.

„????!!!!??!” – kiáltottam fel. Miféle összeesküvésbe keveredtem én bele? Szerencsére aztán hamar rájöttem a lehetséges megoldásokra, amelyek közül azóta képtelen vagyok dönteni. 

1. Lehet, hogy Schobert Norbert nem nézi a Szulejmán című sorozatot,

és töriből sem volt jó, ezért nem tudja, hogy a törökök márpedig elfoglalták Budát, és, hogy mikor élt Marie Antoinette, azt meg készpénznek veszi, sőt, évszámokkal gazdagítja, amit az interneten, például a kajáit kézbesítő Teletál oldalán olvas.

VAGY

2. Lehet, hogy Schobert Norbert nem tudja, mi a különbség Bécs és Buda között,

és azt sem tudja, hogy a 16. század nem azért kezdődik 16-tal, mert az 1600-as éveket rövidíti, hanem mert az a tizenhatodik alkalom, hogy eltelt az időszámítás után egy évszázad.

VAGY

3. Lehet, hogy Schobert Norbertet a magazinjában szereplő állítások addig érdeklik,

amíg történelmi tények elferdítésével lehetősége van azt üzenni, hogy a croissant-nak nem csak azért nem lehet ellenálni, mert ropogós és csábítóan finom az illata, hanem azért is, mert magyar, sőt, hungarikum.

Schoberték kutyáját amúgy Szultánnak hívják.