Olyan régen hallottuk Tatár Csillát,
hogy most megint felüdülésként ért a kellemes, mély beszédhangja. Igen, nagyon jó olyan embert hallani a tévében, aki nem magas, vékony hangon csipog, mint egy rajzfilmfigura, vagy üvölt, mint a fába szorult féreg.

(A kép többi szereplőjének arckifejezésére azért szeretettel felhívjuk a figyelmet.)