horoszkóp
1

9 meglepő tény, amitől a Blair Witch Project a mai napig lenyűgöző

2016.10.07. 21:00

1999-ben filmtörténelmet írt egy egészen bizarr, kísérleti film, aminek elkészítéséhez nagyjából 25 ezer dollár kellett a készítőknek (ez kb. 6-7 millió forintnak felel meg), és ami 248,6 millió dollárt hozott vissza, szóval ha a befektetés-megtérülés arányát vesszük figyelembe, a The Blair Witch Project minden idők egyik legjövedelmezőbb filmje.

A pofonegyszerű alaptrükköt nem ez a film használta először, de ez tette népszerűvé: a kézikamerás felvételeket dokumentumfilmnek állították be, és úgy csináltak, mintha azokat valóban egy amatőr stáb készítette volna egy igazi vészhelyzetben, amely végülis az életüket követelte. A kerettörténet szerint a filmet az általuk rögzített, később megtalált felvételekből vágták össze. A The Blair Witch Project által beindított hullám azóta is tart, sőt, idén ősszel még inkább szem előtt van, mint korábban.

Alább 9 meglepő tényt olvashat a The Blair Witch Projecttel kapcsolatban – tudta az összeset?

1.

A The Blair Witch Project bevezető reklámkampánya egy nagy hazugság volt, hiszen a marketing azt állította, hogy egy igazi dokumentumfilmről van szó. Csomóan azt hitték, hogy a szereplők tényleg eltűntek/meghaltak, és persze a hisztéria elég jót tett a rendkívül alacsony költségvetéssel rendelkező filmnek. A turpisság elég hamar kiderült, de az a meglepő a dologban, hogy

senki nem háborodott fel az orbitális átvágás miatt,

és a rajongók száma folyamatosan nőtt tovább akkor is, amikor már lehetett tudni, hogy ez az egész egy sima, amatőrök által készített játékfilm, és csak kamu volt, hogy ebből bármi tényleg megtörtént volna.

2.

Ugye a The Blair Witch Project kerettörténete az, hogy megtalálták a három fiatalból álló stáb által az erdőben készített felvételeket, és azokat vágták össze egy filmmé. Ebből következik, hogy az alkotás zenét nem tartalmaz, ennek ellenére, amikor a siker a tetőfokára hágott,

kiadtak egy filmzenei albumot.

Ez valószínűleg a világ első és egyetlen olyan filmzenei albuma, amely olyan filmhez készült, amiben egyáltalán nincs zene. Magyar vonatkozással is bír: az első szám rajta a Szomorú vasárnap.

3.

Rekord az is, hogy valószínűleg nem készült még más olyan mozifilm, ami ekkora sikert ért volna el úgy, hogy előre egy mondatnyi párbeszédet nem írtak meg hozzá a forgatókönyvben és

túlnyomórészt improvizált dialógust tartalmaz.

20

A rendezők magukra hagyták a három színészt, hogy a náluk levő kamerákkal készítsék el a filmet, és csak GPS-szel követték, hogy merre járnak. Néha utasításokat hagytak nekik, vagy ételt, az utóbbiból egyre kevesebbet, hogy ezzel is feszültséget keltsenek. A három főszereplő-operatőrnek annyi volt kiadva, hogy filmezzenek mindent és sose essenek ki a szerepükből, hanem mindig játsszanak. Ha valaki mégis fel akarta függeszteni a forgatást egy pillanatra, a „taco” szót kellett kimondania, ez jelezte, hogy „bocs, de most nem játszom”.

4.

A film magyar címe valamiért szójátékot tartalmaz. Talán azt gondolta a magyar forgalmazó, hogy hátha többen ülnek be rá, ha néhányan esetleg azt hiszik, hogy vígjátékról van szó?

Az Ideglelés

azóta is a legszarabb magyar címfordítások közé tartozik, pedig nagyon erős a mezőny. Mindenesetre német és skandináv nyelvterületen le se fordították a címet, az olaszok és spanyolok pedig a szó szerinti fordítást választották (Il mistero della strega di Blair, illetve El proyecto de la bruja de Blair), a franciák pedig a kettő keverékét (Le Projet Blair Witch). Ez a szójátékos címfordítás magyar specialitás a jelek szerint.

5.

A világ első kézikamerás-áldokumentumfilmes filmje egészen biztosan nem a The Blair Witch Project volt. Ezt az ötletet a közmegegyezés szerint a

Kannibál holokauszt

alkalmazta először, amit egy Ruggero Deodato című olasz rendező készített 1980-ban. Ez is egy horrorfilm és szintén egy erdőben játszódik, ahol eltűnik egy dokumentumfilmet készítő stáb, de a The Blair Witch Projecttel szemben itt egy trópusi őserdő a helyszín és itt pont az a lényeg, hogy a kamera mindent megmutat, méghozzá sokkolóan élethűen. Ha ön szereti a traumatikus hatású belezős-karóbahúzós, több országban betiltott képsorokat, akkor bizonyára látta már ezt a filmet. Ha eddig megvolt nélküle, akkor ez talán maradhat is így, mindenesetre itt a trélere.

6.

Szóval a már korábban feltalált formátumot a The Blair Witch Project tette borzasztó népszerűvé 1999-ben, rögtön utána jött is egy csomó új film, ami ugyanezt az alapötletet alkalmazta. A hullám azóta is tart, csak a tavalyi évben 14 ilyen alkotás került forgalomba az USA-ban. Érdekes, hogy a filmek túlnyomó többsége horror, azaz valamiért nem sokan gondolják azt, hogy ez a formátum ijesztgetésen kívül egyébre is használható lenne. Még érdekesebb, hogy ilyen sokan próbálkoznak továbbra is annak ellenére, hogy a The Blair Witch Project sikerének közelébe eddig nem nagyon jutott senki.

Esetleg a Cloverfieldet érdemes megnézni, ami a szörnyinváziós horrorkliséket próbálja átültetni a kézikamerás műfajba, és a rendezője J.J. Abrams, aki a legutóbbi Csillagok háborúját is rendezte...

...de a XXI. század egyetlen igazán jó ilyen filmje valószínűleg a

Paranormal Activity.

(A magyar címe szóviccmentesen az, hogy Parajelenségek.)

7.

És ugyan a műfajt sikerült nagyon népszerűvé tenni, a főszereplő legendát már kevésbé. Nem szokás belegondolni, de amint azt a film eredeti címe is mutatja, az egész elvileg egy boszorkányról szól. Rengeteg mesebeli rémfigura lett extranépszerű az utóbbi időkben a zombiktól a vámpírokig, de

a boszorkányok továbbra sem túl divatosak.

Ez részben talán azért is van, mert maga a boszorkány a The Blair Witch Projectben sose jelenik meg, mindenesetre a horrorfilmek továbbra sem alkalmaznak előszeretettel vasorrú bábákat. Talán egyszer ezt is megérjük majd.

Talán nem baj, ha nem.

8.

A sikerre való tekintettel természetesen készült folytatás a The Blair Witch Projecthez, a második rész mindössze egy évvel az első után került a mozikba. Ez nem kézikamerás technikával készült, viszont

a második film hatalmasat bukott.

A harmadik részt ezek után már nem kapkodták el, de csak lett: most szeptemberben mutatták be a mozik, ezért van mostanában újra szó a The Blair Witch Projectről. Ennek a címe most csak annyi, hogy Blair Witch, ez megint kézikamerás, de ez is gigabukás, a kritikusok borzasztóan lehúzták.

9.

És még egy oka van annak, hogy idén ősszel újra aktuális ez a film: az

American Horror Story

jelenleg futó évadja is valami hasonlóval operál. Itt is egy sötét erdőben zajlik a cselekmény, itt is úgy tűnik, hogy a főgonosz egy nő (bár boszorkányságra eddig utalás még nem volt), és ami a legfontosabb, előkerültek az emberkét formázó gallybábuk, amik az eredeti The Blair Witch Projectben még olyan sokkolóan félelmetesnek tűntek. Plusz: ez az évad szintén úgy van beállítva, mintha egy igaz történetről lenne szó. Itt lehet belenézni.

Nemrég a Buzzfeed közölt hasonló összeállítást a The Blair Witch Projectről, a cikkben olvasható adatok közül néhányat innen vettünk.