Miért fogja Emma Stone nyerni az Oscart Ryan Gosling helyett?

A Kaliforniai álom című musical még el sem jutott az Oscar-díjátadóra, máris 228 jelölést kapott és 170 díjat zsebelt be, amelyben nyilvánvalóan a két főszereplő, Emma Stone és Ryan Gosling színészi teljesítménye is vastagon benne volt. Most a 89. Oscar is izgalmas lehet a számukra, mivel mindkettejüket jelölték a legjobb női és legjobb férfi főszereplő díjára. 

A gálát 2017. február 26-án, vasárnap rendezik meg, ahol a számos jelölt közül első körben csak a fent emlegetett két személlyel kívánunk foglalkozni, hogy miért, azt mindjárt elmagyarázzuk, de előtte fel kell tennünk az egyik legégetőbb kérdést. 

Tényleg tehetségesebb Emma Stone, mint Ryan Gosling?

Emma Stone Mia szerepével elvitte a Golden Globe, a BAFTA, az AACTA International Award, a Capri Actress Award, a Detroit Film Critic Society, a North Carolina Film Critics Association és a Phoenix Film Critics Society Awards legjobb színésznőnek járó díját, és ezzel még fel se soroltuk az összeset. Vele ellentétben, noha Ryan Goslingot is jelölték a legjobb színész díjára több fórumon ugyanezért a filmért, neki végül csak a Golden Globe-ot sikerült megszereznie.

Ezt a kérdést igyekszünk boncolgatni úgy, hogy közben nyilván azzal is tisztában vagyunk, hogy több ismeretlen is van az egyenletben, amelyek befolyásolhatják egy efféle díjátadó kimenetelét. Pont ezért nehéz megjósolni, hogy ennyi Golden Globe-jelölés és díjazás után (A Kaliforniai álom 7 jelölésből 7 díjat kapott, amivel kétség kívül szokatlanul nagyot tarolt) mekkora a két színész esélye az Oscar-ra.

Célravezetőbb volt tehát mindössze az Oscar eddigi tendenciáit figyelembe venni az esélylatolgatás kérdésében, és, hát rendkívül érdekes felismerésre jutottunk. 

Nyerhetnek mindketten?

1929 óta mindössze hét olyan eset volt, amikor a legjobb női és legjobb férfi színész díját is elvitték ugyanazért a filmért. Ehhez persze hozzátartozik, hogy jelölik-e egyáltalán mindkét fő- és/vagy mellékszereplőt, de az átláthatóság kedvéért csak ezeket az eseteket taglaljuk most.

Arra, hogy egy alkotás mindkét főszereplője nyert, utoljára 1998-ban volt példa, előtte azonban főként a 70'-es évekre volt jellemző. E tényt figyelembe véve pedig nagy valószínűséggel idén csak egyikük örülhet - kivéve, ha az elmúlt 19 év már elég sok ahhoz, hogy a dupla díjazás megismétlődjön. 

Színész vs. színésznő

Hollywood-ot rettentő sokszor éri az a vád, hogy hímsoviniszta, vagyis a férfiakat helyezi előtérbe a női színészekkel szemben. Ez az elmélet azonban megdőlni látszik, ha szép akkurátusan végignyálazzuk a tényeket, amelyek az Oscar esetében épp ennek az ellenkezőjét mutatják. Ha átfutjuk az eddigi 88 év termését (itt a maradék), már ránézésre is letagadhatatlan a tény, hogy mind a fő-, mind a mellékszereplők esetében, ugyanazon film esetén

Ha nincs kedve kiégetni a retináját azzal, hogy részletesen átfürkészi a fenti linkeket, akkor mondunk néhány példát, miközben megpróbálunk rájönni, hogy miért ért többet a női teljesítmény a férfiénál. Tisztában vagyunk vele, hogy sok esetben a kényes élethelyzetek, betegésgek, identitás vagy politikai környezet/taktika is befolyásolja a nyertesek névsorát, elég csak hirtelen a Hazatérés című, 1978-as filmre gondolni, amely a vietnámi háború-ellenes tematikája miatt nem maradhatott díjazatlan abban az időben, ezért mindkét főszereplő (John Voight, Jane Fonda) meg is nyerte érte az Oscar-t. Persze nem mindig egyértelmű, miért döntöttek úgy, ahogy. 

Kezdetnek érdemes lehet megemlíteni az 1995-ös Ments meg, Uram! című filmet Susan Sarandon és Sean Penn főszereplésével, amely egy halálra ítélt, feltételezett gyilkos és egy apáca egyre elmélyülő kapcsolatáról szól. A filmben mindketten pazar alakítást nyújtottak, valamiért mégis jobban meggyőzte az Akadémiát Sarandon visszafogott, finom, de annál erőteljesebb karakterfejlődése, mint Penn, aki minden szubjektivitás nélkül ugyancsak kiválót alakított. Kétségtelen, hogy Susan Sarandon megérdemelte a díjat, de Sean Penn miért nem? (Ebben az évben egyébként Nicolas Cage nyert a Las Vegas, végállomás című filmért, ami hatásában hasonlóan erős, mint a Ments meg, Uram!, szóval rejtély.)

Ugyanez a kérdés felmerülhet az 1991-es A halászkirály legendájánál, ahol az abszolút főszereplő Robin Williams helyett Mercedes Ruehl nyerte meg a díjat (a legjobb mellékszerepért járót), vagy az Aranyoskám esetében, ahol Dustin Hoffman helyett Jessica Lange győzedelmeskedett. A Halászkirállyal kapcsolatban azonban meg kell említenünk, hogy ugyanebben az évben díjazták Anthony Hopkinst a Bárányok hallgatnak-ért, amit azért kénytelenek vagyunk elfogadni.

Akár fáj, akár nem, hasonló lehet a magyarázat a 2005-ös A nyughatatlan című mozinál is, amelyben Reese Witherspoon kapta a legjobb színésznőnek járó elismerést 2006-ban, míg Joaquin Phoenix egy fityisszel távozott. Erre csak egy indokot találtunk, és ennek tudatában talán ön is megnyugszik majd: Philip Seymour Hoffman nyert akkor a Capote-ért. 

Emlékszik a Pollock című, 2000-es filmre? Ön szerint ki nyert: Ed Harris vagy Marcia Gay Harden? Utóbbit nyilván a legjobb női mellékszereplő díjára jelölték, és igen, meg is kapta, a főszereplő Ed Harris azonban szobor nélkül távozott. Úgy fest, a drámai alakítás helyett ebben az évben érdekfeszítőbbnek minősült Russell Crowe macsóskodása a Gladiátorban. 

Említhetnénk még a Dreamgirls két legjobb mellékszereplő-jelölt, Jennifer Hudson (nyert) és Eddie Murphy (nem nyert) esetét, vagy azokat a férfiakat, akiket ugyan főszereplőként jelöltek, de nem nyertek, az Akadémia mégis díjazta őket. Eszerint kompenzálták Clint Eastwood-ot a Millió dolláros bébi rendezéséért, míg Hilary Swank legjobb női főszereplő díjat nyert érte, vagy Woody Allent, aki az Annie Hall-lal ugyanígy járt 1978-ban, miközben Diane Keaton lett a legkiválóbb színésznő akkor. 

Jennifer Lawrence kontra Bradley Cooper? Megvan a Napos oldal? Hiába jelölték mindkettőt, csak Jennifer Lawrence nyert, és itt el is jutottunk a végső felismeréshez.

Lehet, hogy mindent a kor dönt el? 

Kommentár nélkül próbálunk rávilágítani a kérdéskörre, hogy vajon miért van az, hogy egy nő minél fiatalabb, annál nagyobb eséllyel kap Oscart, míg a férfi színészeknek hosszú éveket kell várniuk ugyanerre. Ott van például Leonardo DiCaprio, akit először 1994-ben jelöltek a Gilbert Grapeért (ekkor 20 éves volt), mégis 42 éves koráig kellett várnia, mire végre meg is kapta a díjat A Visszatérőért (amiért annyira talán meg sem érdemelte, mint az addigi összes másikért érdemelte volna). Magyarázat helyett az alábbi felsorolással próbáljuk bizonyítani az állításunkat:

1987, A pénz színe: Paul Newman (62), Egy kisebb Isten gyermekei: Marlee Martin (21)

(Marlee Martin volt egyébként a legfiatalabb díjazott, még Jennifer Lawrence is idősebb volt egy évvel, amikor a Napos oldalért jelölték, bár kétségtelen, hogy 21 éves korában is jelölték A hallgatás törvényéért.)

1989, Esőember: Dustin Hoffman (51), A vádlottak: Jodie Foster (26)

1998, Lesz ez még így se: Jack Nicholson (60), Helen Hunt (34)

2011, A király beszéde: Colin Firth (50), Fekete hattyú: Natalie Portman (29)

2013, Lincoln: Daniel Day-Lewis (55), Napos oldal: Jennifer Lawrence (22)

Persze kivételek mindig vannak, így például Jessica Tandy és Morgan Freeman esetében, akiket a Miss Daisy sofőrjéért jelöltek a legjobb főszereplő díjára, amit Tandy a maga 80 évével meg is nyert, Morgan Freeman viszont nem. 

Szegény Ryan Gosling 

Persze nem csak a kor számít, hanem az is, hogy mennyire régen kezdte valaki a szakmát, ennek ellenére érdekes felismerésnek bizonyul, hogy ha nő vagy és fiatal, akkor előbb megdobnak egy ilyen komoly elismeréssel, mintha férfi vagy, és fiatal. Talán a férfiaknak érniük kell? Vagy a nők hamarabb elérik az Akadémia által kitűzött szintet? Rejtély.

Mindezek tudatában viszont megeshet, hogy Ryan Goslingot kell majd sajnálnunk vasárnap.