horoszkóp
IMG 4300

Görög Zita: Közel negyvenévesen, sok tapasztalattal a hátam mögött, sokkal jobb anya lettem

2019.01.04. 11:39

2018 szeptemberében született meg Görög Zita és Laczkó Zsolt első közös gyermeke. A kis Timonnal és a modell/műsorvezető két nagyobb gyerekével együtt így öt főre bővült a család. A Story magazinnak elmesélték, hogy miként telt az eltelt pár hónap, mióta Timon megszületett. Görög Zita elárulta, hogy eleinte tartott tőle, hogy megint meg kell tanulnia mindent, hogy miként kell egy kisbabával bánni, de az anyai ösztönök minden gond nélkül működtek. Sőt!

Közel negyvenévesen, sok tapasztalattal a hátam mögött, sokkal jobb anya lettem

- mondta. Mint kiderült: leginkább azért aggódott, hogy kisfia ne legyen hasfájós. Nagyobbik fiával korábban már átélte, hogy milyen is egy hasfájós baba, így saját bevallása szerint nehezen tudta volna még egyszer ezt elviselni. Ami a terhesség alatt felszedett plusz kilókat illeti: nem nagyon foglalkozik vele.

Korábbi terhességei alatt 25 kilót hízott, míg most csak 10-et. Ennek ugyan örült, annak viszont már nem, hogy mindene narancsbőrös lett.

A plusz kilóktól egyelőre nem sikerült megszabadulni, mégsem fogyókúrázom, és nem is kenegetem magam. Azt hiszem, egyelőre várom a csodát. De ez nem is a fogyókúra időszaka, most szeretném élvezni, hogy ilyen klassz családunk van.

A narancsbőr mellett sokkal komolyabb problémát okozott Görög Zitának, hogy rövid idő alatt elapadt a teje.

Bevallom, sok szoptatás sírásba fulladt, mert annyira fájdalmasak voltak számomra az etetések. Előfordult, hogy kisebesedett a mellem. Aztán a szervezetem válaszaként másfél hónap után elapadt a tejem, azóta tápszert kap a kicsi. [...] Nehezen fogadtam el, és újra és újra megpróbáltam, de nem sikerült visszaszoktatnom a cicire.

Ami pedig az újdonsült apukát illeti: Görög Zita elmondása szerint az biztos, hogy Timon tőle, Laczkó Zsolttól örökölte a nagy füleit. Amúgy "Zsolt rendkívül gondoskodó apuka, minden pillanatot élvez, ha együtt lehet a kisfiával."  A focista így élte meg az apaság első pár hónapját:

Amikor felsírt, mindig azt hittem, hogy éhes, és azonnal meg is etettem. [...] ezt követte az az időszak, amikor a sírásra felriadva azonnal tisztába tettem. Előfordult, hogy nyolc pelenkát is elhasználtam, és még mindig nem hagyta abba a sírást. [...] Aztán amikor először mentem el vele itthonról kettesben, végig stresszben voltam, pedig addigra elmúlt 3 hónapos, vajon bepakoltam-e mindent, képes leszek-e bekötni a gyerekülésbe, mi lesz ha sír a kocsiban. De minden rendben ment és azóta is tanulok mindig valami újat a gyereknevelésről, apaságról. Olykor már Zita nézéséből látom, hogy valamit nem jól csinálok, de nem rohan oda, hogy kikapja a kezemből a gyereket.