Udvaros Dorottya a HVG-nek adott interjút, amelyben beszélt legújabb színházi szerepéről, a Szabó Istvánnal való közös munkájáról, valamint a Gothár-ügyről és a tao-törvényről is véleményt formált. A rendező zaklatási ügyével kapcsolatban kifejtette, hogy bár nagy művésznek tarja Gothárt, úgy gondolja, jogosan tüntették el a Katonából.
Amikor először kirobbant, hogy valami botrány van, arra gondoltam, verbális inzultus történt. Péter keményen bánik a színészekkel, ki akarja mozdítani őket a komfortzónájukból. Annak idején Székely Gábornál vagy Ljubimovnál végigsírtam a próbafolyamatokat, mert ők is a komfortzónámból akartak kimozdítani. A színházi alkotómunka nem virágos réten szaladgálás könnyű tüllruhában, hanem kegyetlen, sírással, zokogással teletűzdelt folyamat. És közöttünk annyi közös szál van, annyi közös emlék. A tudatom meghasad, a szívem kettészakad, mert nagy mesternek tartom Gothárt. Elkövetett valamit, amit nem lett volna szabad elkövetni. És valóban nem lehetett mást csinálni, mint azt mondani a Katonában és a Színművészeti Egyetemen, hogy nem dolgozhat tovább. De az megengedhetetlen, szigorúan tilos, hogy ezt az ügyet bármiféle módon felhasználják pártok, oldalak egymás ellen.