Az elmúlt évek egyik legsúlyosabb magyarországi bűncselekménye a Szita Bence-gyilkosság volt, ezért nem csoda, ha a bírósági ítélet után sokan meg szerették volna ismerni az ügy aktáit kutatási céllal. A bevett gyakorlat, hogy erre lehetőség van, a kaposvári gyilkosság aktáit viszont 30 évre titkosították - írja a Bors. Általában állambiztonsági okokra hivatkozva szokták ügyek aktáit titkosítani, ami a Szita Bence-ügy esetében furcsa indok lenne, valamint olyan ügyeknél jellemző még a titkosítás, ahol zárt tárgyalást tartott a bíróság, ami a Szita-ügy esetében is megtörtént. A Kaposvári Törvényszék személyiségi és kegyeleti okokra hivatkozva titkosította az aktákat. A Borsban van még egy érdekes spekuláció is. Az ügy egyik szereplője V. Andrea volt, egy független egyház tagja, aki a gyilkosságot megelőző időkben ördögűzést akart végrehajtani Szita Bencén. A nő a gyilkosság után, de még a tárgyalás előtt öngyilkos lett, ezért csak a rendőrségi vallomásai ismertek, de a pletykák szerint sok befolyásos kaposvári embert ismert, így az összeesküvés-elméletek világában az is elképzelhető, hogy azért titkosították az aktákat, hogy védjék a kapcsolatait.