Többszörösen díjazott fotók, legendás riportergépek, híressé vált divatfotósok alkotásai, lovagkeresztes divattervezők ruhái. Mindez így együtt a Magyar Sajtófotó Kiállításon a Magyar Nemzeti Múzeumban. Száz és száz fotó, amit érdemes megnézni.

A Magyar Újságírók Országos Szövetsége 2010. március 19. – május 2. között, a Budapesti Tavaszi Fesztivál programjaként a Magyar Nemzeti Múzeumban rendezi meg XXVIII. Magyar Sajtófotó Kiállítást és A divat világa a fotográfiában - tegnap és ma című kísérő kiállítást.

A kiállítást megnyitó Parti Nagy Lajos író szerint a sajtófotó megkerülhetetlen összetevője a kollektív emlékezetnek. Állítja: egy emblematikus képet könnyebb előhívni az emlékezetből, mint egy emblematikus mondatot. Az, hogy milyenek a jó sajtófotók, azt e kiállítás képei pazar bőségben és minőségben megmutatják.

FOTÓK ÉS FÉNYPÉZŐGÉPEK

Az elmúlt év legjobb sajtófotóit felvonultató tárlaton megrázó és elgondolkoztató felvételek láthatók a romagyilkosságok helyszíneiről és a gyászoló családokról, a havadtői árvaház mindennapjairól, Felipe Massa autóversenyző súlyos balesetéről, a szélsőséges csoportok és a rendőrök közötti harcokról, az olaszliszkai lincselés ítélethirdetéséről, a kormányfőváltásról, az Afganisztánban állomásozó nemzetközi haderő és az afgán civilek életének egy-egy mozzanatáról. Rácsodálkozhatunk korunk magyar irodalmának kiemelkedő személyiségeire, a Balaton Sound jellegzetes pillanataira, a testépítők kulisszatitkaira, a Formula1 belső világára, az 125 éves Operaházra, a 120 éves Fővárosi Nagycirkuszra, az urbanizálódott állatokra, és akár a színpompás jégmadarakra.

A több mint egy hónapon át látható tárlat kaland és időutazás a mögöttünk hagyott, de az életünket még mindig befolyásoló 2009-es esztendő eseményei között.Száz és száz fotó, amit érdemes megnézni.

A kiállításon a fotók mellett legendás riportergépeket és tartozékokat láthat a közönség Gadányi György gyűjteményéből. Többek között azt a Hasselblad 500 C készletet objektívekkel, amelynek egy másik példányát Neil Armstrong, az Apollo–11 parancsnoka a Holdra szállás után, 1969. július 20-án kiengedte a kezéből, és az talán még ma is kering valahol a világűrben. Ugyancsak figyelemre méltó az 1910-es évekből származó műtermi fényképezőgép 30×30 cm Rodenstock portréobjektívvel vagy Balogh Rudolf 1926-ban használt R. B. Auto Graflex, Tessar 4,5/180 fényképezőgépe és a Contax II. Sonnar 1/5/50, amellyel Escher Károly fényképezett 1936-ban.

FOTÓK ÉS RUHÁK

A divat világa a fotográfiában - tegnap és ma című tárlat azoknak a magyar fotográfusoknak a munkáiból mutat be válogatást, akik ennek a műfajnak a mestereivé váltak idehaza és külföldön a múlt századtól napjainkig.

Amióta ember él a földön, azóta van divat is. Már az Altamirai barlangrajzokon is felfedezhető, majd a különböző korokban más és más stílusok jelennek meg. A gótika sudársága, a reneszánsz gazdagsága, a barokk pompája mind megtalálható az ábrázolásokon. A fényképezés felfedezése óta mindez a fotókon is tetten érhető: az ember, a divat, a fotográfiai stílusok és a környezet változásai.

Olyan mesterek képei kerülnek bemutatásra, mint például Angelo, Escher Károly, Gink Károly, Halmi Béla, Inkey Tibor, Kallós Oszkár, Kálmán Béla, Kublin János, Kublin Tamás, Lajos György, Munkácsy Márton, Pécsi József, Robert Capa, Rónai Dénes, Rozgonyi Dezső, Samai Antónia, Seidner Zoltán, Sziklai Dezső, Vajda M. Pál, Várkonyi László. Érdekességnek ígérkeznek Ács Irén, Bara István, Baricz Katalin, Farkas Tamás, Fenyő János, Friedmann Endre, Molnár Edit fotói és annak a fiatal fényképész generációnak – Aknay Csaba, Dobos Tamás, Hajdu András, Hapák Péter, Krasznai Zoltán, Lábady István, Nánási Pál, Sárosi Zoltán, Tombor Zoltán - az alkotásai, akik ma ugyanúgy a divatfotózás élvonalában állnak itthon és nagyvilágban, mint neves elődeik.

A nagy mesterek alkotásai közül többek között látható Munkácsi Márton Marlene Dietrichről 1940-ben készített fotója, Robert Capa 1948-as felvétele a Budapesti Ipari Vásár Divatbemutatójáról, Friedmann Endre 1968-ban készített fotója Gábor Zsazsáról Budapesten a Rothschild Szalonban, Angelo Pál felvétele Márkus Emiliáról 1929-ben, és Horty Istvánné, Edelsheim-Gyulai Ilona grófnőről 1940-ben, az 1930-as évek női viseletéről, az 1940-es évek fürdőruhadivatjáról, az 1970-es, az 1980-as évek divatjáról és a fiatal fotográfusok kiváló munkái.

A tárlatot viselettörténeti bemutató színesíti a Magyar Nemzeti Múzeum anyagából, amely három kiváló magyar divattervező – S. Hegyi Lucia, Náray Tamás, Zoób Kati – egy-egy ruhájával válik teljessé.

A kiállítás rendezője: Szalay Zoltán Táncsics-díjas és Pulitzer Emlékdíjas fotóriporter

A kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban, a Budapesti Tavaszi Fesztivál részeként, a nagyközönség számára 2009. március 19. és május 2. között látogatható.

A látogatók is szavazhatnak a kiállítás legjobb fotójára.

A kiállításról bővebb információ: www.sajto-foto.hu