Napi meztelen önfotó – tudott volna Varian Viciss ennél izgalmasabb címet adni a blogjának/projektjének? Nem valószínű. Még jobb az egész attól, hogy a megvalósítás egyáltalán nem olyan, mint amilyenre az ember számítana, legalábbis annak alapján, hogy kik és milyen szelfiket szoktak feltölteni az internetre. Dehát Varian Viciss egy hivatásos képzőművész, és az a dolga, hogy az átlagnál érdekesebb és elgondolkodtatóbb képeket adjon ki a kezei közül.

Viciss azt mondja, részben azért készíti most ezeket a fotókat előre láthatólag egy egész évig, hogy szembeszálljon azzal, hogy férfiakat általában milyen képeken szoktunk látni a médiában. A férfiasságot rendszerint az izmossággal azonosítják, az erővel, a hatalommal.

Nem tagadjuk egy percre se, tisztában vagyunk vele, hogy Viciss pontosan az olyan képek ellen lázad, amik ezt a blogot általában megtöltik. Ezért is gondoltuk úgy, hogy neki is mindenképpen kell szerepelnie itt a Kockahasban.

Amikor e-mailben megkerestem, hogy hozzájárul-e, hogy felhasználjuk a fotóit egy poszthoz, azt is megkérdeztem tőle, mi a jelentősége annak, hogy az önfotózást választotta ahelyett, hogy egy kollégáját kérte volna meg, hogy fotózza őt, hogy szerinte miben különbözik a szelfizés attól a felállástól, hogy van egy fotós, aki egy modellt fényképez. Válaszának magyar fordítása a következő kép alatt látható.

Ha valaki modellként dolgozik egy fotóssal, akkor teljesen más atmoszférája van a munkafolyamatnak, hiszen egy kollaborációról van szó. Az önfotózás sokkal magányosabb dolog, mert nincs meg az a játékos kölcsönhatás a modell tudatossága és képességei, valamint a fotós perspektívája és céljai között.
De szerintem ez a magányosság egyáltalán nem rossz dolog, hanem inkább egy kreatív kihívás és egyfajta meditáció: önfotózás közben egyszerre vagyok az alany és a tárgy, megfigyelő és megfigyelt, alkotó és alkotási alapanyag – ami teljesen más dinamikát hív elő belőlem. Odafigyelek saját magamra, arra, hogy hogyan látom magam, és metanézőpontból azt is figyelembe veszem, hogy mások hogyan fognak látni „engem” a kész fotón. (Azért tettem az „engem” szót idézőjelbe, mert a fotóimat nemcsak egy narcisztikus vállalkozásnak szánom, hanem egy felfedezőútnak is azzal kapcsolatban, hogy mit jelent férfinak, sőt emberi lénynek lenni.)
Nagyon sokat tanulok azzal kapcsolatban, hogy hogyan viszonyulok saját magamhoz és ahhoz, hogy mások vajon mit fognak gondolni rólam emiatt a projekt miatt, és úgy érzem, hogy önfotózni érzelmileg és intellektuálisan sokkal intenzívebb dolog, mint ha az ember csak modell vagy csak fotográfus.

Magát a fotósorozatot ebben a blogban lehet figyelemmel kísérni napról napra, Varian Viciss további gondolatait a pucér szelfikről itt olvashatja angolul, a művész honlapjáért pedig ide kattintson. Ha szereti az ilyen rendhagyó Kockahas-posztokat, akkor mindenképpen ajánljuk ezt a korábbi anyagot, és persze ma is lehet véleményezni a szokásos szavazócsík segítségével.

324
498