Mai posztunk nem tipikusan Kockahas-poszt, de olykor kellenek szép történetek is, nem mindig csak izmos pasik. Egyik főszereplője a kis Bobby Davies, aki élete első három hónapjában már kettő komoly szívműtéten esett át, ugyanis halálos szívbetegségben, a tricuspidalis atresiaban szenved.

Azért, hogy amikor majd kicsit nagyobb lesz, ne érezze magát rosszul külseje miatt, apukája, a 28 éves Dan Richard csináltatott egy tetoválást a mellkasára, Bobby műtéti hegeit szimbolizálva.

Múlt hét pénteken csináltattam, mert nem akartam, hogy Bobby másnak érezze magát. Van még öt tetoválásom a hátamon és a karjaimon is. Az utolsó olyan, mint a fiam sebhelye. Elvittük Bobbyt a tetoválóhoz, aki látván az ő hegét, rám tetoválta azt. Boldognak érzem magam, és nem akarom, hogy ő máshogy érezze magát. Egy ideje már gondolkodtam ezeken a tetoválásokon, aztán az operáció után láttam a sebhelyét, és akkor jött el a pillanat, hogy elhatároztam, megcsinálom

- mesélte az apa a TLE-nek.

A kisfiú július 13-án született, az anyukája csak rövid időre ölelhette át, aztán elvitték a műtősök. Négy órán át tartott az életéért küzdő operáció. Legközelebb Bobbyt Bristolban műtötték meg, október 19-én, sajnos ez a műtét szövődményekhez vezetett, így újabb beavatkozásra volt szükség. Ismét fel kellett nyitni a mellkasát. November 5-ig voltak a kórházban. Miután hazamehetett, egy speciális gyógyszert kellett szednie, ami szintén kihívás volt, mert korábban csak anyatejjel táplálkozott. Az orvosok szerint azonban több műtétre lesz szüksége három éves koráig ahhoz, hogy életben maradhasson.

Egyik szülő sem tudott semmit a fiuk betegségéről korábban, nem tudták, hogy mi fog történni vele. A világ összeomlott körülöttük. Három lehetőséget kaptak: az első, hogy a csecsemőt megműtik, amint megszületik, a második, hogy nem műtik meg és hagyják élni, ameddig csak tud - ez nagyon kevés idő lett volna. Utolsó opcióként az abortusz szerepelt a listán.

22 hetes terhes voltam, és vigasztalhatatlan, de én és a férjem azonnal tudtuk, hogy harcolni fogunk a babáért, nem számít mi lesz. Semmi sem készített fel arra, amit a műtétei alatt éreztem. Azt a hét órát úgy éreztem, mintha örökkévalóság lett volna, őszintén szólva, most már csak egy kis foltja az életünknek

- magyarázta az anya.  A szülők azt mondják, bíznak abban, hogy Bobby továbbra is erősödni fog, ez pedig egy hosszú, egészséges élethez vezet majd, szívbetegsége ellenére is. 

849
1575