Az elegáns éttermek legínycsiklandozóbb előételei közé tartozik a hízott kacsa- illetve libamáj. Ahhoz azonban, hogy az úri fogásból bőséggel kerüljön az asztalra, állatvédelmi szempontból nem a legelegánsabb módon tartják a szárnyasokat.
A tenyésztők a mai napig folyamodnak töméshez szerte a világon. Civil nyomásra jó pár ország betiltotta már ezt a gyakorlatot, azóta is egyre több nemzet tesz különböző korlátozó lépéseket. Eközben a keresletet is igyekeznek kielégíteni, ám ha az árat is tartani akarják, hosszútávon nem marad más választásuk, mint a termék laboratóriumi körülmények között történő előállítása.
Jövőre New York állam is követi például Kaliforniát, ahol tavaly júliustól már csak akkor kerülhet libamáj terrine az asztalra, ha az alapanyagot a szövetségi állam határain kívül gyártották.
Ez természetesen a kínált étek árán is jócskán meglátszik majd, éppen ezért az iparági jóslatok szerint 2040-re az alternatív húsipar adja majd a fogyasztás 35 százalékát 1,8 trillió dollár (600 800 milliárd 400 millió forint) értékben.
A the GENTLEMAN'S review cikke szerint jelenleg a világ több, mint 70 startupja foglalkozik azzal, hogyan lehetne tökéletes húsélményt biztosítani úgy, hogy a kecske is jól lakjon és a káposzta is megmaradjon.
Azaz csökkenjen a környezeti nyomás és az állatok szenvedése, ugyanakkor a fenntarthatóság ne a növényi és rovari eredetű húspótlékot jelentse.
Manapság sertésszeletek és 3D-nyomtatott marhasteakek is készülnek laborban, immáron pedig kacsa- és libamáj is. Utóbbiak gyártására magánbefektetőktől, a francia állami befektetési banktól és az Európai Közösségtől összesen 10 millió euró, mai árfolyamon 3 milliárd 714 millió forint támogatást kapott a francia Gourmey startup, akik 2022-re vállalták a teljes mértékig laborban növesztett libamáj elkészítését. Ígéretük szerint a terméket sem ízében, sem textúrájában, sem pedig illatában nem lehet majd megkülönböztetni az igazitól.
Az eljárás során megtermékenyített tojásból vonnak ki őssejteket, amelyeket aztán bioreaktorokként funkcionáló rozsdamentes acéltartályokba telepítenek át, és tápanyagok hozzáadásával hízlalnak nagyra.
A technológia jelenleg elég drága.
Mint azt a cég társalapítója, Nicola Morin-Forest elmondta: azon dolgoznak, hogy a 3 számjegyű fogyasztói ár 2-re redukálódjon, és versenyképes legyen a világpiaci, kilónként nagyjából 80 dolláros árszinttel.