Minden évben nyilvánosságra hozza a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a nyugdíjak mértékéről szóló jelentését, amelyből nemcsak az országos átlag, de a legalacsonyabb, illetve a legmagasabb nyugdíjak is kiderülnek. Az öregségi nyugdíj egy év alatt országos szinten 10,7-11,3 százalékkal nőtt. Jelenleg átlagosan 231 ezer forintból gazdálkodnak a magyar nyugalmazottak, ám a leggazdagabbak 600 ezer forint fölötti, míg a legszegényebbek 180 ezer forint alatti juttatást kapnak.
Az anyagi különbség a magyar nyugdíjasok között jelentősen megnőtt az elmúlt öt évben, különösen a magasabb nyugdíjak esetében. A Pénzcentrum szerint a magas nyugdíjemelések hatására gyorsult fel a folyamat, amely során az alacsony nyugdíjat kapók egyre inkább elszegényednek, míg a magasabb járandóságot élvezők egyre tehetősebbek lesznek. 2020-ban például kevesebb mint 3 ezer olyan nyugdíjas volt Magyarországon, akiknek a havi járandósága meghaladta volna a félmillió forintot, míg 2024-re az arányuk 1,6 százalékról 2,7 százalékra, több mint 60 ezer főre emelkedett.
Közülük 35 ezren kapnak 500 és 600 ezer forint közötti, míg több mint 24 ezren 600 ezer forint feletti összeget.
A 300-350 ezer forint közötti ellátást kapók aránya 5,8 százalékról 7,4 százalékra, míg a 350-400 ezer forint közötti járandósággal rendelkezőké 3,3 százalékról 4,5 százalékra nőtt. Ugyanakkor a 180 ezer forint alatti nyugdíjat vagy ellátást kapók aránya minden nyugdíjsávban csökkent, de még mindig közel 200 ezren vannak, akik 120 ezer forint alatti ellátást kapnak. Közülük 181 ezer az öregségi nyugdíjas. Fontos azonban tudni, hogy 2024-ben az ebbe a legalsó sávba tartozó nyugdíjasok kérhetik az ellátás méltányossági emelését.
Itt élnek a luxusnyugdíjasok
Az országos átlaghoz képest szembetűnően magasabb, vagyis 276 ezer forint a budapesti nyugdíjasok ellátásának átlaga, a fővároson belül ugyanakkor kerületenként is nagy különbségek figyelhetők meg. A legmagasabb, 315 ezer 850 forintos átlagot a XII. kerületben, míg a legalacsonyabb, 251 ezer 21 forintos átlagot a XX. kerületben mérték.
A fővároson kívül a közigazgatási területeket tekintve a leginkább Fejér, majd Győr-Moson-Sopron, illetve Vas vármegyében nőttek a nyugdíjak, míg a legkevésbé Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében. Járásonként a legmagasabb összegek a főváros mellett Pest vármegye hat járásában, valamint a Tiszaújvárosi, a Veszprémi és a Székesfehérvári járásban voltak. Ezzel szemben az alföldi Csengeri, Kisteleki, Kiskőrösi és Mórahalmi járásban 180 ezer forint alatt maradt a nyugdíjak összege.
(Borítókép: Nyugdíjasok egy kabrióban. Illusztráció: Getty Images)