Az első Soundom már tavaly megvolt, úgyhogy mondhatni veteránként, de minimum visszatérő vendégként érkeztem Zamárdiba. Szinte már vártam, hogy mikor áll be az enyhén zsibbasztó lüktetés a fülembe a 4/4-re dübörgő kőkemény basszusoktól. Engem nem taglózott le az árképzés, de a mellettem álló srác kicsit meglepődött, hogy nem volt elég kreditje a VIP-karszalagos belépőjén a címben már említett tételek (1 gin, 5 tonik, 5 víz) kifizetésére. Ezt, illetve azt leszámítva, hogy eltűnt a hely esszenciája, a tesztoszterontól és barnító krémben tocsogó testépítő verseny, minden olyan volt, mint régen.
Voltak, akik beöltöztek dínóknak, majd úgy buliztak. Akadtak gólyalábas tündérek, illetve fura űrlény-jelmezbe bújt alakok is. Ezek persze megszokott látványok egy ilyen fesztiválon. A sok techno, house, meg a többi elektronikus zenei felhozatal mellett egy kis belga színpad is tudott maradandót alkotni a délutáni órákban is lötyögni akaró cirka 50 darab fesztiválozónak. Nekik szólt Shaggy - It wasn't me című slágere, de a Toto - Africa is megcsavarta a népet.
Hát nagyjából ennyi. Itt is ugyanaz megy, mint mindenhol máshol. Ugyanazok a kajáldák és piáldák ugyanazokat a cuccokat árulják, mint tavaly meg két éve. Ja, lett óriáskerék, illetve a nagyszínpad ledobta a tavalyi színes kockás outfitjét, hogy idén full steampunk legyen az egész. A fesztiválozó közönség idén se lett kevésbé szomjas és bulizós. Ahogy tavaly is akadt egy brazíliai legénybúcsús brigád, úgy idén is jöttek ide a világ minden részéről.