horoszkóp

Jól fizet a tizenöt másodperc hírnév

2005.01.12. 09:52
"A jövőben bárki lehet híres tizenöt percre" - mondta Andy Warhol, de van, akinek nincs is szüksége ennyire. Sokan már 15 másodperccel is beérik, és a végén még pénzt is kapnak érte: reklámfilmben szerepelni ugyanis egész jól fizet. A Velvet végigvette a karrierlehetőségeket az arctalan tömegszereplőtől a plakátfiúig.

Reklámfilmben szerepelni a pénzkereset egyszerű és könnyű módja - tartja a közhiedelem, és tulajdonképp nem is téved. A reklámfilm-forgatás azonban többnyire nem pár órás elfoglaltság, általában olyanoknak érdemes a hirdetésekre jelentkezni, akik nagyjából szabadon rendelkeznek az idejükkel - figyelmeztet Fiedler Ferenc, az Armada Casting Modellügynökség ügyvezető igazgatója.

Nem a külcsín számít

"Többnyire azok jelentkeznek, akik úgy gondolják, hogy elsősorban a külsejükkel szeretnének kezdeni valamit" - mondta el Fiedler a Velvetnek. Jellemzően a fiatalok, egyetemisták, időszakosan munka nélkül lévők szokták így kiegészíteni jövedelmüket, de nem csak nekik van esélyük a bekerülésre.

"A reklámfilmek készítői szeretik az új arcokat. Ezek a filmek ritkán igényelnek valódi színészi kvalitásokat, és egyre gyakoribb, hogy a produkciós cégek kifejezetten amatőr szereplőket keresnek: egyrészt mert a hétköznapi emberek hitelesebbek, másrészt persze azért is, mert olcsóbbak. De ha valakit megismernek és megbízhatónak találják, általában többször hívják; így akár egy viszonylag biztos havi pénzt is össze lehet hozni" - mondja el az igazgató. Persze a dolog ennyire nem egyszerű.

Tavasz, ősz, nyár, tél

Például azért sem, mert a reklámfilmforgatások elég jól behatárolható időszakokhoz kötődnek. Jellemző módon nagyon erős az év elejétől májusig tartó időszak, majd a nyári pangás után az őszi kampányok miatt augusztusban újra beindul a munka, és október végéig meg sem áll. Fiedler szerint így például lehetséges, hogy tavasszal a kellően rutinos és vállakozókedvű szereplő akár 18-20 filmet is leforgat egy hónap alatt, míg a holt időszakokban, nyáron vagy télen egyet sem. Aki tehát a reklámfilmezést érzi életcéljának, jól teszi, ha megtanul például búvárkodni és síelni: amellett, hogy nyári és téli üresjáratot ezekkel a szakmákkal kiválóan kibekkelheti, az is elképzelhető, hogy reklámfilmes karrierjében is hasznát veszi speciális tudásának.

Gábornak például az evezősklubban szóltak, hogy reklámfilmforgatáshoz keresnek embereket. Az állampapír-hirdetés filmjeit 2002-ben forgatták; ő ezek közül az egyikben szerepelt, valamint az ahhoz kapcsolódó sajtóhirdetéseken és plakátokon. Ő az egyik példa arra, hogy szereplőként aránylag kevés munkával nagyobb összeget is megkereshet a szerencsés kiválasztott: "Egy nap volt az egész: reggel hatkor kezdtünk, délután négyre már kész is voltunk, és ebben már a fotózás is benne volt. Ha órabérrel számolom, szinte szégyenletesen magas pénzt kaptunk: a filmért és a fotókért nagyjából félmillió forintot fizettek."

Dóra többnyire statisztaként szerepelt jó pár reklámfilmben és videoklipben. Az akkor még egyetemista lánynak szintén jól jött a kötetlen idejű munka és a mellékes pénzkereset, bár a statiszták helyzete korántsem olyan kedvező, mint a szereplőként kiválasztott szerencséseké: a nem egyszer 10-12 órás forgatások során nem mindig lehet tudni, mikor kerülnek sorra, a folyamatos készenlét pedig legalább olyan fárasztó, mint hajnali háromkor, sokadszorra is ragyogó mosollyal keringőzni egy báljelenetben.

Bekerülni a tutiba

Az interneten körülnézve jópár ügynökség honlapját megtalálhatjuk. Ez alapján elmondható, hogy szinte mindenhol létezik regisztrációs díj - bár láttunk olyan megoldást is, ahol a nyilvántartásba vétel ugyan ingyenes, ám bekerülni csak a cég által készített fotóval lehet, amiért akár több ezer forintot is elkérnek.

"Nálunk 1500 forint a regisztrációs díj, ebben a pénzben benne van fotók ára is" - mondta el Fiedler. "Sajnos ebben a szakmában is vannak olyan cégek, akik a regisztrációs díj beszedésén túl nem tesznek mást, ezért a jelentkezőknek érdemes jobban körülnézniük, mielőtt pénzt adnak ki. Hasznos lehet a cégek honlapján a referencialista, és érdemes körülérdeklődni, mert szájhagyomány alapján is tudható, kik a megbízható munkaadók. "Mi 11 éve működünk, ezalatt - több mint ezer producióval a hátunk mögött - talán egyszer fordult elő, hogy nekünk nem fizettek. Mi ekkor is kifizettük a velünk szerződésben állókat" - említ meg az igazgató egy nem kevésbé fontos szempontot.

És akkor a pénzről

Az - esetleg több lépcsőből álló - casting után a kiválasztottakkal az ügynökség szerződik. Statisztaként átlagosan négy- és hatezer forintos napidíjjal lehet számolni, de ha adott típust (például jól szituált üzletembert, középosztálybeli háziasszonyt) keresnek, ez az összeg akár a tíz-tizenötezer forintot is elérheti.

Szereplőként a 20-40 ezer forinttól akár a milliós nagyságrendekig is terjedhet a díjazás, de ez már a szereptől, a produkciós cégtől, a kampány nagyságától is függ. Ezek az összegek a munkadíj mellett a nyilvánosságra hozatalért járó szerzői díjat is tartalmazzák; ez utóbbi szabályozza például, hogy mely helyeken, milyen időszakra szólóan használhatják a készült felvételeket, és ezek a feltételek a kötött szerződésben is szerepelnek.

Tévé és nagyvászon

Dóra nem csak a reklámfilmezést próbálta ki: az Underworld első részének forgatásán a nagyfilmek kulisszatitkait is megtapasztalta, és nem találta különösebben vonzónak: "Éjszaka dolgoztunk, mert így olcsóbb kibérelni az egyes helyszíneket. Este hatra kellett odamennünk, és nem volt ritka a 12 órás műszak sem. Mindezért napi ötezer forintot kaptunk, ami a reklámfilmes napidíjhoz képest elég karcsú." Nagyfilmben statisztálni tehát csak azért éri meg, mert - az általában egy-két nap alatt elkészülő reklámfilmekhez képest - hosszú távú munkára van kilátás.

"A nagyfilmeket - a színészek színház elfoglaltságához igazodva - többnyire nyáron forgatják." - mondta el Fiedler, akinek cége ezen a téren is rendelkezik referenciákkal. "Ezek nem egy-két napig tartanak, mint a reklámok, hanem legalább 20-25 napos folyamatos munkát jelentenek." A külföldi produkciók azonban nem okvetlenül fizetnek többet, mint a hazaiak, elvégre ők épp azért jönnek ide dolgoztatni, mert itt olcsóbb az emberanyag."

Persze van, akit nem a pénz vonz: a ma már banki középvezetőként dolgozó Ildikó például a mai napig emlegeti, amikor az Evita forgatásán sikerült autogramot szereznie Madonnától.

Kinek mi éri meg.