Több mint kétmillió dollárt kerestek spanyol mobilcégek János Károly király beszólásán. A Guardian brit napilap szerint félmillió spanyol töltötte le ugyanis a "Por qué no te callas?", vagyis a "Miért nem fogod már be?"-csengőhangot, amelyet királyuknak, I. János Károly spanyol királynak köszönhetnek.
A király a Chilében megrendezett Pán-Latin-konferencián azután intette így csendre Hugo Chavez venezuelai elnököt, amikor az többször is lefasisztázta a spanyol miniszterelnököt. A beszólásból aztán igazi biznisz kerekedetett: az elhíresült mondat (és annak vicces feldolgozásai) nemcsak a Youtube-on szerepel, hanem bögréken és pólókon is megjelent már. A spanyolok szerint azért ilyen népszerűek ezek a termékek, mert nagyon sokan ezzel fejezik ki: ők éppen azt szeretnék, ha a király hallgatna. A mobilcégek a BBC szerint azzal vették elejét a jogi támadásoknak, hogy valójában nem János Károly szavait lehet letölteni, hanem egy színésszel mondatták el az elhíresült mondatot és ezt tették elérhetővé.
"A spanyol királynak ehhez nem fűződik szerzői joga. Szóban, nyilvános eseményen történt ugyanis az elszólás" - mondta a Magyar Szabadalmi Hivatal sajtófőnöke, Dürr János. A spanyol király esetében egy közszereplőről van szó, aki egy nyilvános eseményen tett egy kijelentést.
Nálunk az "Elkúrtuk!" volt hasonló sláger
Nem a szerzői jog a döntő, ha egy elszólásról van szó. Így például János Károly nem védethetné le az elhíresült mondatot, de Gyurcsány Ferenc sem tehetne így az "Elkúrtuk-beszéd" legjobb részeivel - ebből is születtek ugyanis csengőhangok. Ilyen esetekben a polgári törvénykönyv rendelkezései az érvényesek: a magyar polgári törvénykönyv engedélyhez köti a képmás -és hangfelvétel nyilvánosságra hozatalát, illetve tiltja a hangfelvétellel vagy képmással való visszaélést. Amennyiben közszereplőről van szó, aki nyilvános eseményen tart egy beszédet, a nyilvánosságra hozatal nem engedélyhez kötött, de ebben az esetben is tiltott az adott hangfelvétellel való visszaélés.
Más kérdés, ha egy zártkörű rendezvényen történik egy kijelentés, amely később kiszivárog - például Gyurcsány Ferenc "Elkúrtuk-beszéde", aminek legjobb részeiből szintén népszerű csengőhangok születtek. "A szerzői jog fennállhat nyilvánosan tartott politikai beszédek esetében is, amelyek tájékoztatás céljára - a cél által indokolt terjedelemben - szabadon felhasználhatók. Ilyen felhasználás esetén a forrást - a szerző nevével együtt - fel kell tüntetni, hacsak ez lehetetlennek nem bizonyul" - mondta a Magyar Szabadalmi Hivatal munkatársa, dr. Hepp Nóra. A nyilatkozónak nem kellene engedélyezni a közlést, hiszen a Ptk. a nyilvánosság tájékoztatása miatt a közszereplők megnyilvánulásait nem védi (más kérdés, ha a jó hírnév vagy becsületsértés is bekerül a képbe).
Tarzan üvöltése nem azonosítható - így nem lehet levédetni
Johnny Weissmüller Tarzan-üvöltése is, amely játékokon, csengőhangokon, de kapucsengőkön is visszaköszön. A dzsungelhőst megalkotó brit regényíró, Edgar Rice Burroughs örökösei ezért szerették volna levédetni az őserdő hívóhangját. Az Európai Unió szabadalmi hivatala viszont elutasításotta a kérelmüket, arra hivatkozva, hogy a híres üvöltést nem lehet azonosítani. A szabadalmi hivatal egy spektrogramm alapján döntött, amelyen azonosítható volt az üvöltés, de lehetetlen volt a képekből rájönni, hogy emberi hang vagy valami más - például csengők és hegedűk együttese, esetleg egy kutya - produkálta-e azokat.