A Kézenfogva Alapítvány csütörtök délelőtt mutatta be új projektjét a Fortuna Szálloda és Étteremhajón. A szakmai napon bemutatták a civil szervezeteket, a résztvevők megismerhették az Aktív Műhely program eddig elért eredményeit, és kitűzött céljait. A nonprofit alapítványok konzorciuma által létrehozott program kétszáz milliós költségből gazdálkodhat, amit a szervezetek elsősorban az értelmi fogyatékos és autista felnőttek által végzett tevékenységek és szolgáltatások bevezetésére, online tudásbázis létrehozására, akkreditált képzésekre, szakmai kiadvány készítésére, és a rendszer jogi, valamint pénzügyi feltételeinek kidolgozására szánnak.
Szociális ügy, nem piaci tényező
Mint az Pordán Ákos, a Kézenfogva Alapítvány kurátora elmondta, az alapítvány már '93-ban is szorgalmazta, hogy foglalkozzon a kormány az értelmi fogyatékos emberek foglakoztatásával, de ezt a problémát akkor még szociális ügyként, és nem piaci tényezőként aposztrofálták.
Később aztán a "helyettes államtitkárasszony" önkritikát gyakorolt, és rájött, hogy a támogatásra igenis szükség van, hiszen a fogyatékos emberekben is megvan a képesség és a tudás. Valami tehát, a kurátor szerint, az elmúlt években elmozdult az ügyben, de az igazi államilag támogatott foglalkoztatás még ellenáll.
Megtudtuk, hogy a támogatott foglalkoztatottaknak mindössze kilenc százaléka tud elhelyezkedni, ám beilleszkedésükre a munkahelyi szegregáció miatt többnyire nincs lehetőség.
Szövés, papírmerítés, gyertyaöntés
Szerencsére azért nem mondható esélytelennek a fogyatékosok segítése, mivel a konzorciumi partnerek nagyrészének már vannak otthonaik, ahol további műhelyeket alakítanának ki az eddig meglévők mellé. A Bárka Alapítvány kézműves műhelyében jelenleg huszonöt értelmi fogyatékos és halmozottan sérült személy számára tartanak foglalkoztatást. Műhelyeiket: a szövő, papírmerítő és gyertyaöntő műhelyeket bővíteni akarják, és szolgáltatás centrikussá tenni, de terveikben felmerül a nyomdai-, a fa és fémmunkák népszerűsítése is.
A tatai Esőemberekért Egyesület lakóotthonában jelenleg nyolc autista, és két értelmileg akadályozott él, az ő életüket hat segítő próbálja megkönnyíteni. Elsődleges feladatuknak az akkreditált felnőttképzést tartják, piackutatást végeznek, és folyamatos felmérésekkel akarják kontrollálni tanulóikat.
Legnépszerűbben csengő tervüknek mi a biotermékek feldolgozásában való részvételt tekintjük, ezt nem csak az Esőember Egyesület, hanem a Szimbiózis Alapítvány is kultiválja.
Biotermesztés télen-nyáron
Az Erdélyből Miskolcra érkezett Jakubinyi László által létrehozott szervezet a legfiatalabb, öt éve létesült. Egyedül nekik nincs otthonuk, "légüres térben" kezdték működésüket, igaz a sajtó mindig figyelemmel kísérte munkájukat, máris bezsebeltek egy csomó díjat. Ők meg akarják mutatni a világnak, hogy Borsod megyében is vannak jó dolgok, még diszkót is indítottak tanítványaiknak, akik önkéntes fiatalokkal szórakozhattak. Jakubinyi, aki a szabadba vinné fiataljait, fontosnak tartja a biotermesztő képzésbe való bevonásukat, valamint, hogy érezzék, ahova bejárnak dolgozni az egy munkahely. Ők speciális fejlesztésükben a munka értékének és fogalmának-, és készségének a kialakítására, és a megfelelő szociális és munkavállalói viselkedésére tanítanának. A végső cél természetesen nyílt munkaerőpiacra vinni a fiatalokat.
Állami gondozottak a konyhán
A mezőberényi Mécses Egyesület legfőbb ismérve, hogy otthonaikban csak állami gondozottak számára van hely. Ők két felnőtt, iskolarendszeren kívüli képzési és foglakoztatási módszerre dolgoztak ki modellt. Konyhai kisegítő-felszolgáló képzést nyújtó, és népi kézműves termékek előállítására specializálódott terv tematikája szerint ez elméletű jellegű képzést, gyakorlati foglalkozást jelent, de hangsúlyt fektetnének a személyes motiváció kialakítására, a készségfejlesztésre és az etikett elsajátítására is.
A '91-ben létrejött pécsi Fogd a Kezem Alapítvány speciális ajándékbolt nyitását tervezi, ahol a sérültek által készített gyertyákat és ajándéktárgyakat árulnának, ezenkívül ők is fejlesztenék már meglévő napközi otthonukat egy gyertyaöntő- és kreatív műhely kialakításával. Az Equal program részeként pedig kilenc hónapon keresztül hétszáznegyven órában képezne tíz fiatalt, akik anyagismereti gyakorlatban, kreatív foglalkozásokban, pénzkezelési és munkahelyi gyakorlatban vennének részt, valamint áruismeretet tanulnának.
A kétszáz milliós költség 75 százalékát az Európai Szociális Alap, 25 százalékát pedig a magyar költségvetés fedezi, de épp itt volt az ideje, hogy összefogjanak a szervezetek. Ha minden értelmi fogyatékos és autista számára nem is oldódik meg a kirekesztettség problémája, de legalább esély van arra, hogy a két világot kicsit közelebb hozzák egymáshoz.