A dél-európai nőkhöz képest feleolyan rosszul állunk, az észak-európaiakhoz képest viszont még van mit számonkérniük a magyar nőknek. A nemek közti egyenlőtlenség 58 országot rangsoroló listáján Magyarország a 24.

A bérezés, szakmai érvényesülés, oktatás, egészségügyi ellátás, valamint a politikai döntéshozatalban való részvétel azok a területek, ahol egyértelműen kimutatható, hogy a nők hátrányos helyzetben vannak a férfiakkal szemben - derül ki a Világgazdasági Fórum (WEF) egyik tanulmányából.

Készítői 58 országban vizsgálták a nemek közötti szakadék mélységét. Az esélyegyenlőséget öt területen elemezték: a bérezést, a munkaerő-piaci érvényesülést, a politikai döntéshozatalban és az oktatásban való részvételt, valamint az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést vizsgálták, s az eredmények alapján "listázták az államokat".

Észak dél ellen

A nemek közötti szakadék Svédországban, Norvégiában, Izlandon, Dániában és Finnországban a legkisebb - ezek az országok nyújtják a nők számára a legszélesebb oktatási, politikai és szakmai lehetőségeket, a gyengébbik nem számára itt sokkal magasabb életszínvonalat biztosítanak, mint a világ más részein.

Az első 15 legsikeresebb ország között egyébként tíz uniós tagállam szerepel: Nagy-Britannia a nyolcadik helyet szerezte meg, Németország a kilencediket, és három újonnan csatlakozott ország is igen jól teljesített, nevezetesen Lettország (11.), Litvánia (12.) és Észtország (15.). A balti államok messze megelőztek olyan "régi" tagállamokat, mint Belgium (20.), Portugália (23.) vagy Spanyolország (27.).

Az Európai Unió viszonylatában a legrosszabb "helyezést" Olaszország (45.) és Görögország (50.) érte el, amelyek gyenge teljesítménye a nők döntéshozatalban való alacsony részvételével és korlátozott szakmai lehetőségeikkel magyarázható.

Lengyelország, Magyarország, Szlovákia és Csehország viszonylag jól teljesített, 19-25. közötti helyezéseket érve el. A tanulmány elismeri, hogy ezekben az országokban különösen nehéz a nők számára a munka és a magánélet összeegyeztetése.

Átlagolva jól állunk

Magyarország az összesített eredmények alapján a 24. helyen áll, a munkaerő-piaci érvényesülés tekintetében viszont bronzérmes. Rossz a helyzet az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés terén, itt a 40. helyre szorult az ország, 39. helyen áll a nők képzésben való részvétele alapján, a bérezés tekintetében a 30., a politikai döntéshozatal terén a 28. helyen található Magyarország.

Az összesített eredmények alapján a tagjelölt országok közül Bulgária és Románia a 29., illetve a 41. helyezettként végzett. Érdekesség, hogy Bulgária a nők gazdasági részvételét tekintve az Európai Unió sok jelenlegi tagállamánál jobb eredményt tudott felmutatni. Az elemzés furcsa eredményre jutott Svájccal kapcsolatban: bár az ország csak a 34. helyre került, és ezzel elmaradt szomszédjaitól, az egészségügy tekintetében jó eredményeket ért el, s hasonlóképpen jól teljesített a nők politikai részvételét illetően is.