A sztárimádó tinédzserek érzelmileg jól alkalmazkodnak és népszerűek kortársaik között. A sztárok iránti érdeklődés a kamaszkori fejlődés és a kapcsolatok kialakításának egészséges velejárója - mutatták ki a University of Leicester és a University of Coventry pszichológusai.
A kutatók szerint a sztárok iránti rajongás csak bizonyos fokig egészséges; akik viszont túlzottan elragadtatják magukat, azok valószínűleg magányos gyerekek a családhoz vagy barátokhoz fűződő közeli kapcsolatok nélkül.

Szülőpótló sztárok

John Maltby és David Giles 191 angol iskolást kérdezett meg 11 és 16 éves kor között. A felmérés szerint azok a gyerekek a legnépszerűbbek, akik lelkesen lépést tartanak a hírességek életével. A gyerekek harminc százaléka a kedvenc hírességeikről pletykálva tölti el a közös idő java részét. Ezekről a gyerekekről kiderült, hogy különösen erős, közeli baráti hálózattal rendelkeznek, és egészséges távolságot tartanak a szüleiktől.

"Ahogy a gyerekek felnőnek a kötődésük a szüleikről a kortársaikra hárul. A hírességek veszik át a hős szerepét, amit korábban a szülők töltöttek be, amikor a gyerekek fiatalabbak voltak, és ez a folyamat egészséges szakasza a fejlődésüknek"- mondta el Maltby, a kutatás vezetője.

"A sztárok imádata serdülőkorban egy kibővített baráti hálózatként működhet, az ál-barátok társaságaként, akik a pajtásokkal folytatott viták és megbeszélések tárgyát képezik"- nyilatkozta Maltby a New Scientistnek. "A sztárok életéről folyó vég nélküli beszélgetések értékes kapcsot jelenthetnek barátok között, miközben a szülőktől való érzelmi függetlenség kialakítását is elősegítik."

Ettől leszel menő

Francisco Gil-White fejlődéselméleti pszichológus, a philadelphiai University of Pennsylvania kutatója szerint az ember biológiai hajlama a sikeres egyedek felismerése és a hízelgés: "Az ősi közösségekben a köztiszteletben álló személyeket körülvették azok, akik információhoz akartak jutni a sikeres életstratégiáról."

"A mai gyerekek közül azok, akik a hírességeket utánozzák, azért lehetnek népszerűek, mert felhasználják ezt a belénk épített mechanizmust, hogy meghatározzák, ki és mi "menő"" - állítja Gil-White.

Lelki sztár

A felmérésben résztvevő gyerekek nyolc százaléka fanatikusan kötődött "sztárbarátjához". Ezek a gyerek úgy érezték, hogy mély belső kapcsolatot alakítottak ki a hírességgel, akit a lelki társukként neveztek meg.

A hírességek sztárolásának ez a formája a pszichológusok szerint problematikus és enyhén patologikus. Ezek a gyerekek magányosak, kevés a barátjuk, és kevésbé kötődnek a szüleikhez.

"A sztárokhoz való szoros kötődést a legjobban a biztonságérzet és a közeli kapcsolatok alacsony szintje jelzi előre. Előfordulhat, hogy a mélyebb kötődés stresszes időszakokban alakul ki, vagy olyan személyek esetében, akik magányosak, elszigeteltek és hiányzik náluk a képesség a beilleszkedésre." - nyilatkozta Maltby a New Scientistnek.