Egy francia srác négy évvel ezelőtt együtt utazott egy lánnyal a Blahától a Móricz Zsigmond körtérig. Az eset után hirdetést adott föl, hogy megtalálja. Egy lány jelentkezett, de nem hagyta meg a telefonszámát, a fiú azóta - biztos, ami biztos alapon - tovább hirdet.
Évek óta minden héten megjelenik egy apróhirdetés a Pesti Estben. A mostanában az est.hu Apró rovatában is megtalálható szöveg filmbe illően romantikus sztorit sejtet:

7-ES BUSZ, Blaha és Móricz Zsigmond körtér között, 2000. AUGUSZTUS 31. Te (a lány): sötétbarna haj, barna szem, kb.1.65 magas, kockás feketés-szürke nadrág. Én (a fiú): 1.90 magas, barna haj, kék szem, kék póló. Felszálltam egy fiúval és két lánnyal a Blahánál, főleg angolul beszélgettem velük. Rám mosolyogtál mielőtt leszálltál a körtérnél, leszálltam utánad egy lánnyal, néztem, ahogyan elsétálsz, megálltál, megfordultál, de akkor nem tehettem semmit, ezért kénytelen voltam vele elmenni onnan. Nagyon szeretnélek megtalálni! Ha régebbi hirdetésem alapján Te hívtál fel 2000. szeptember 28-án, akkor tudd meg, hogy a telefonszámodat egyszerűen elfelejtetted meghagyni az üzenetrögzítőmön!!! Ha Magadra ismersz, kérlek, jelentkezz!
Feladó: Dávid

Vajon ki lehet ez a Dávid nevű srác, aki évek óta kitartóan jelenteti meg felhívását a neten és a Pesti Estben? Vajon tényleg igaz a 'meglátni és megszeretni' tétel? - töprengett a Velvet az Élet sója című filmen szocializálódott része, és eldöntötte, felkeresi az elszántan hirdető fiatalembert.

Az előzmények

A Dávid név egy magas, jóképű, huszonéves, francia származású srácot takar, aki önmagát sokkal inkább tartja realistának, mint álmodozónak: "Nem nézem nap mint nap remegve az emaileimet, élem az életem, sőt tisztában vagyok vele, hogy igen kicsi az esélye annak, hogy megtaláljam ezt a lányt. Mégis lelkiismeret-furdalásom lenne, ha nem jelentetném meg újra meg újra a hirdetést" - meséli a fiatalember a Dunakorzó egyik padján ülve a Velvet munkatársának.

Dávid majdnem négy évvel ezelőtt látta meg a hirdetésben leírt lányt, és nagyjából 10-15 percig utazott vele a 7-es buszon. A társaságában lévő két lány közül az egyik az akkori barátnője volt, akit Dávid szeretett ugyan, de nem gondolta, hogy ő lenne az a bizonyos nagy ő. A 7-es buszon zötykölődő lány viszont kísértetiesen emlékeztette egykori nagy szerelmére. "Amint felszálltam a buszra, említettem az akkori barátnőmnek, hogy ez a lány mennyire hasonlít egy régi nagy szerelmemre" - meséli a fiatalember. Dávid az utazás során többször a lány felé pillantott, és határozottan úgy érezte, az érdeklődés kölcsönös.

Valamennyien a Móricz Zsigmond körtéren szálltak le, az ismeretlen pedig elindult éppen abba az irányba, amerre a francia fiú lakott. Mivel Dávid korábban már megígérte barátnőjének, hogy elviszi bowlingozni, tehetetlenül végig kellett néznie, amint a lány szép lassan kisétál az életéből. A lány azonban egyszer csak visszafordult, és elindult egyenesen feléjük. Dávid ekkor ijedt meg igazán, hiszen nem hagyhatta ott barátnőjét, így mintha mi sem történt volna, sarkon fordult barátnőjével, és fölszállt a bowlingpálya felé tartó buszra. "Ekkor persze már szünet nélkül kavarogtak a fejemben a gondolatok, de csak néhány perccel később, a buszon jöttem rá, mit kellett volna tennem. Ha most visszamehetnék az időben, pontosan ezt cselekedném: egy pillanatra bocsánatot kérnék a barátnőmtől, majd odaszaladnék a lányhoz, hogy ne haragudj, nagyon hasonlítasz valakire. És azzal az ürüggyel kérném el a telefonszámát vagy az emailcímét, hogy valamikor esetleg készíthetnénk egy közös fényképet a hasonmásával. Az egyetlen ok, amiért akkor nem ismerkedtem meg a lánnyal, a barátnőm volt, akit nem akartam megbántani."

Másnap, azaz pénteken Dávid ugyanabban az időben visszatért a Móriczra és ott téblábolt néhány órát, hátha a lány napi rutinjának része az útvonal. Mérlegelve a lehetőséget, hogy a kiválasztott esetleg vidéki, hétfőn, majd egy héttel találkozásuk után is visszalátogatott a térre, ám minden próbálkozása hiábavalónak bizonyult.

A rejtélyes üzenet

Ekkor tanácsolták barátai a Pesti Est "Üzenet" rovatát: "Eredetileg három hétre szántam a hirdetést, végül csak két hétre tetettem be". Egy talányos esemény aztán megbolygatta a dolgok menetét: Dávid üzenetrögzítőjén a sok fals üzenet között feltűnt egy hang, amiről rögtön úgy érezte, ez biztosan ő az. "Nem beszélem be magamnak, hiszen alapvetően racionális vagyok, csak azért gondolom, hogy ő volt az, mert a hangja és a stílusa nagyon passzolt a megjelenéséhez, és a hajdani szerelmemre is emlékeztetett. Félre ne érts, nem ugyanazt a lányt keresem mindenkiben, viszont van egy lánytípus, ami magával ragad. Az üzenet hagyója egyébként mondott pár szót, nevezetesen azt, hogy hívjam vissza, viszont elfelejtette meghagyni a telefonszámát!" - idézi fel az esetet a fiatalember. Akkoriban még nem voltak elterjedtek a számkijelzős telefonok.

Dávid ezután szinte minden követ megmozgatott - például fölkeresett egy nyomozóirodát is -, hogy kiderítse az üzenetet hagyó lány számát. Eredménytelenül. Új fogadó üzenetet mondott fel a telefonjára, nyomatékosan hangsúlyozva, hogy a hívó hagyja meg a számát.

Rendszeres hirdetés egy hetilap árából

A francia fiatalember 2002 októbere óta jelenteti meg a felhívását heti rendszerességgel a Pesti Estben. "Észrevettem, hogy lelkiismeret-furdalásom van. A lány akár azt is hiheti, hogy meggondoltam magam, és már nem érdekel. Nyilván sejtelme sincs, hogy nem hagyta meg a telefonszámát. Az például sokkal kevésbé zavart volna, ha kiderül, hogy nem tetszem neki" - mondja. A hirdetések fedezésére Dávid egy idő után kompromisszumos megoldást talált: lemondott kedvenc hetilapjának előfizetéséről, és máig ennek árából fedezi a költségeket.

Az eltelt időben számos ember jelentkezett, akadt köztük olyan is, aki önmagát vélte felfedezni a sorok között, a kérdéses lány azonban azóta sem adott hírt magáról.

Fenntartani a találkozás lehetőségét

Itt érkezünk el a jelenhez, amikor már csak az a kérdés, hogy vajon ez az erős impulzus mennyiben változtatta meg a fiatalember életét. "Sosem éreztem ilyen erős bizonyosságot. Nálunk Franciaországban a 20-as a legjobb jegy az iskolában. Nos, ez a lány számomra 19 volt, azóta viszont nem találkoztam egyetlen olyan lánnyal sem, aki megütötte volna ezt a mércét. Egyszerűen szeretném fenntartani a találkozás lehetőségét. Természetesen benne van a pakliban az is, hogy esetleg kissé kiábrándító lenne találkozásunk, de előfordulhat, hogy valóban rátalálok az igazira - akit pedig nem szabad elszalasztani."

Dávid úgy tervezi, hogy egészen addig hirdet a Pesti Estben, amíg nem érkezik valami bizonyosság a lányról, de mint mondja, lehet, hogy akkor is kivenné az újságból a hirdetést, "ha valaki nagyon mélyen megérintené, ha jönne egy lány, aki legalább 17/18-at érne el azon a bizonyos skálán."

"Az est.hu-n - ahol ingyenesen megy a hirdetés - még ebben az esetben is fönt hagynám, csak hogy tudja, nem szórakoztam" - fejezi be a vélhetően még nem lezárt történetet Dávid.