Az Alkotmánybíróság (Ab) tavaly novemberben hozott határozatában az önrendelkezési jogot sértőnek mondta ki és 2006. június 30-i hatállyal megsemmisítette az egészségügyi törvény azon rendelkezését, amely szerint a művi meddővé tétel családtervezési célból csak a 35. életévét betöltött, vagy három vér szerinti gyermekkel rendelkező személynél végezhető el. Az Ab döntésének értelmében júliustól bárki, aki elmúlt 18 éves, kérheti a művi meddővé tételt családtervezési célból.

A testület álláspontja szerint sem népesedéspolitikai szempontok, sem az állam egészségvédelmi kötelessége nem teszi alkotmányosan elfogadhatóvá, hogy a törvény a vér szerinti gyermekek számától teszi függővé az önrendelkezési jog gyakorlását. Ezen jog alapján az emberek - az Alkotmánnyal összhangban lévő jogszabályi korlátok között - szabadon dönthetnek a családi élet, a házasság, a gyermekvállalás kérdéseiben.

Bihari Mihály, az Alkotmánybíróság elnöke korábban elmondta: nem önmagában a korlátozást, hanem az aránytalan korlátozást minősítette alkotmányellenesnek a testület, és elsősorban a törvényalkotónak kell mérlegelnie, hogy a művi meddővé tétel feltételeinek meghatározásakor indokolt-e eltérni a cselekvőképesség általános életkori határától, és ha igen, akkor milyen mértékben.

Az Egészségügyi Minisztériumtól kapott tájékoztatás szerint elkezdték a jogszabály-előkészítést, amelyben rögzítenék, hogy ilyen beavatkozást csak a 26. életévüket betöltött személyek kérhetnék.

A határozat ellen több szakmai és társadalmi szervezet is felemelte szavát. Tiltakozását fejezte ki többek között a Magyar Orvosi Kamara, a Szülészeti és Nőgyógyászati Szakmai Kollégium, a Nagycsaládosok Országos Egyesülete, a Magyar Nőorvos Társaság. A Kereszténydemokrata Néppárt (KNDP) öt képviselője által a napokban benyújtott indítványban az szerepelt, hogy a műtétet kizárólag egészségügyi okból lehessen elvégezni. A szakbizottság kormánypárti többsége azonban leszavazta az indítványt.

A Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet levélben fordult az országgyűlési képviselőkhöz, hogy a "téves vagy félrevezető érvek sokasága közepette is" a józan szempontokat és az alapvető emberi jogokat tartsák szem előtt a jogalkotók a szabályozás újragondolásánál.

A sterilizációról való döntésképesség korhatára országonként eltérő, és nem feltétlenül egyezik meg az általános döntésképesség korhatárával. Ez a korhatár Ausztriában és Dániában 25 év, az Egyesült Államokban 21 év, Japánban 20 év, míg Spanyolországban 18 év.

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár adatai szerint 2004. októbere és 2005. szeptembere között 631 nő és két férfi kérte művi meddővé tételét családtervezési célból.