Miközben Nyugaton a komolyzene világa gondokkal küszködik, Kína ugyanazzal az energiával, lendülettel és embertömeggel, amely gazdasági hatalommá tette, számottevő erővé vált a nyugati klasszikus zenében.
A kínai konzervatóriumok virágzanak, a vidéki városokban mindenfelé zenekarokat szerveznek és koncerttermeket építenek, s Kínában készített zongorák és hegedűk töltik meg az ország kikötőiből külföldre induló konténereket.
A kínaiak lelkesedése növekvő piacot ígér a hanghordozókon terjesztett zene és az élő hangversenyek számára egy olyan időszakban, amikor Nyugaton a zenerajongók korosodása és a lemezeladások csökkenése ennek az ágazatnak számos személyiségét aggodalommal tölti el. A klasszikus zene nyugati illetékesei általában is tartanak attól, hogy ez a művészeti forma mindinkább peremre szorul a tömegkultúra és az új média tengerében.
Kínában, ahol 30 millióra becsülik a zongoranövendékek számát és 10 millióra azokét, akik hegedülni tanulnak. A fiatalok özönlenek a hangversenyekre, mindennapos látvány, hogy Mozart portréját teszik az iskolatáskákra, a zongoraszalonokba úgy mennek a családok, mint másutt az autószalonokba. Míg a fiatalok a Baldwin és a Yamaha zongorákon rögtönzött hangversenyeket rendeznek, az aggódó szülők az árakat tanulmányozzák. A Lang Lang zongoravirtuózhoz hasonló zenei hírességek tévé reklámfilmekben (is) szerepelnek.